Az osztrák kormány új törvényt javasol, amely előírja, hogy a múzeumok jövő év márciusáig szolgáltassák vissza a gyarmatokról beszerzett tárgyakat.

„Az európai országok uralkodói sokáig úgy tekintettek a világ nagy részére, mint olyan helyekre, ahol csak úgy kiszolgálhatják magukat: természetes joguknak tekintették, hogy egyszerűen elvették az ott talált műtárgyakat” – nyilatkozta az ARTnews híradása szerint Andrea Mayer osztrák kulturális államtitkár. 

Az 1800-as években a Habsburg Monarchia ideje alatt Ausztria igyekezett gyarmatokat létrehozni a Nicobar-szigeteken, Mozambik egyes részein, valamint Délkelet- és Kelet-Ázsiában. Bár az Afrikában tett kísérletek sikertelenek voltak, más országok gyarmatain fegyveres konfliktusok vagy tudományos, politikai, vallási alapú expedíciók során a monarchia mégis elsajátított számos műtárgyat.

Az elmúlt évtizedben Ausztria megszigorította a kulturális védelemre vonatkozó jogszabályait annak érdekében, hogy megakadályozza az így szerzett műtárgyak kereskedelmét, és hatékonyabb eszközt biztosítson a gyanús körülmények között eltulajdonított tárgyak visszaszolgáltatására. 

Az Európai Unió minden egyes tagállama korszerűsítette kulturális védelmét, hogy megfeleljen az illegálisan lefoglalt örökségről szóló új európai uniós irányelveknek. Ausztriában a műemlékvédelmi törvényt 2014-ben szigorították, majd 2015-ben ratifikálták az 1970-es UNESCO-egyezményt.

Jonathan Fine, a bécsi Weltmuseum tudományos igazgatója egy testület létrehozását javasolta, amely a visszaszolgáltatási követelésekkel foglalkozna. A restitúcióra jogosult tárgyak körébe azok tartoznak, melyektől „tulajdonosai nem kívántak megválni az átvétel időpontjában”, ideértve természetesen azokat is amelyek „erőszak, kifosztás, lopás vagy kényszer” következtében cseréltek gazdát.

Fine szerint a Weltmuseum állományában található 200 000 tárgy közül valószínűleg „nagyon sok” megfelel ezeknek a feltételeknek.

Borítókép: Weltmuseum Wien, Vienna, Asutria, Jan Miracky / Robert Harding RF / AFP