A legnevesebb művészek között is sokszor előfordul, hogy valaki egy idő után más galériára bízza a képviseletét; Gerhard Richter esetében ez azért keltett feltűnést, mert a művész a 91. évéhez közeledve, a Marian Goodman Gallery-nél töltött közel négy évtized után szánta rá magát erre a lépésre.  

Az egyik megagalériától a másikhoz: a világhírű német festőt eddig is a világ egyik legnagyobb műkereskedése képviselte – és nem lesz ez másképp ezentúl sem. Richter 37 évvel ezelőtt szerződött a New Yorkban és Párizsban működő, 1977-ben alapított Marian Goodman Gallery-hez melynek művészköréhez olyan sztárok tartoznak mint Maurizio Cattelan, Tony Cragg, Nan Goldin, William Kentridge, Tino Sehgal vagy Hiroshi Sugimoto. Most viszont bejelentette – s ezt mindkét érintett galéria is megerősítette –, hogy a jövőben képviseletét a David Zwirner-re bízza.

A művész új galériája, az alapítójának nevét viselő, 30 éve alapított David Zwirner mára már méreteit, földrajzi dimenzióit és forgalmát tekintve is lehagyta a Marian Goodman Galleryt. Több mint 70 művészt képvisel; New York és Párizs mellett Londonban és Hong Kongban is jelen van, és olyan alkotókkal dolgozik együtt, mint Bridget Riley, Yayoi Kusama, Wolfgang Tillmans, Luc Tuymans, vagy Richard Serra. A Zwirner művészköréhez tartozik Isa Genzken is, aki 1982-93 között Richter felesége volt.

 A német galerista minden évben szerepel az ArtReview Power 100-as listáján, mely 2018-ban őt tartotta a globális képzőművészeti színtér legfontosabb szereplőjének. A néhány napja napvilágot látott idei rangsorban ugyan „csak” a 9., de a galeristák között így is neki van a legjobb helyezése. Richter döntésének hátteréről hivatalosan semmit sem lehet tudni. Aligha lehetett mérvadó a Zwirner-családhoz fűződő személyes kapcsolata, hiszen az a ‘60-as évekig nyúlik vissza; ilyen alapon már jóval régebben válthatott volna, vagy eleve Zwirnerék mellett tehette volna le a voksot. A ‘60-as években persze még nem David Zwirner, hanem édesapja, Rudolf volt a partnere, akinek akkor már galériája volt Kölnben – abban a városban, ahol Richter mindmáig él és dolgozik. 

Ily módon Davidot már gyerekkora óta ismeri, s az ifjabb Zwirner, miután 1993-ban megnyitotta saját galériáját, 1994-ben már kiállítást rendezett Richter sokszorosított munkáiból, majd New York-ban 2000-ben és 2004-ben újabb szóló show-kat szentelt munkásságának, továbbá bemutatta műveit néhány csoportos tárlaton is – legutóbb 2017-ben Londonban. (E kiállítások idején Richter már a Goodman művésze volt, de szerződése megengedte az ilyen kitérőket – így lehetett idővel több kiállítása a Gagosian-nél is.)

Richter döntésében inkább az az ő korában már nagy súllyal latba eső tény játszhatott szerepet, hogy a Zwirner nagyobb gyakorlattal rendelkezik a hagyatékok kezelésében. Elég egy listát vetni művészkörére, ahol a már említett élő mesterek mellett olyan lezárt életpályájú sztárok neveit találjuk mint Paul Klee, Diane Arbus, Donald Judd, Josef Albers vagy Sigmar Polke. Richter tehát a váltással vélhetően biztosabb kezekben látja műveinek halála utáni sorsát, de hangsúlyozzuk, hogy ez csak feltételezés, a váltás okairól sem a művész, sem a két galéria nem nyilatkozott. 

Richter megnyerése természetesen óriási presztízs Zwirner számára és komoly forgalmat is generálhat úgy Richter életében, mint később, hagyatéka révén. Új művek ugyan már csak korlátozott számban kerülnek ki a művész kezei közül, de azért szerencsére nem tartja magát teljesen ahhoz a 2020-as bejelentéséhez, mely szerint felhagy a festészettel és a továbbiakban már csak grafikákkal foglalkozik; néhány új művét tavasszal be is mutatta a bázel/rieheni Fondation Beyelernél. A galériának az elsődleges piaci aktivitás, azaz az új művek értékesítése mellett természetesen komoly szerepe lehet a piacon korábban megjelent művek újraértékesítésében is. Ennek potenciális volumenéről az ügyletek bizalmas jellege miatt még csak megközelítő képet sem alkothatunk, de a nyilvános árverési adatok sokatmondóak.

Ezek szerint Richter forgalma az elmúlt évtized közepén érte el – eddigi – csúcspontját a 2012-es 298 millió és a két évvel későbbi 294 millió dollárral, és ekkortájt, 2015-ben állította fel máig érvényes árrekordját is 46,35 millió dollárral, melyet 1986-os Absztrakt képéért fizettek a Sotheby’s-nél Londonban. 2021-ben összforgalma ugyan „csak” 223 millió dollárt tett ki, de ezt a piacra került csúcsművek alacsonyabb száma is okozhatta. Árai stabilak, ezt jelzi, hogy harmadik legmagasabb leütése 36,5 millió dollárral éppen az idén született a Christie’s-nél. (Richter amúgy több interjújában is elmondta, hogy ő maga irreálisnak tartja ezeket az árakat.) 

A David Zwirner Gallery-nek a Richterrel kötött megállapodást bejelentő közleménye a szokásos tiszteletkörök után konkrétumot is tartalmaz: Richter első egyéni tárlatára a galéria művészeként 2023 tavaszán New Yorkban, a galéria négy ottani kiállítótermének egyikében kerül majd sor.