Két szenátor kezdeményezte azt az új törvényt, amely kötelezi a New York-i múzeumokat , hogy mostantól jól látható módon elhelyezett táblával jelöljék meg azokat a műtárgyakat, amelyeket a nácik zsidó tulajdonosoktól vettek el.

A jogszabály a műtárgylopás fogalmát a műkincsek kényszerértékesítésére is kiterjeszti, és mintegy 600 000, a második világháború alatt zsidóktól elkobzott festményt érint – írja beszámolójában az Art News. „A fosztogatás nemcsak a Harmadik Birodalom gazdagítását szolgálta, hanem szerves része volt a holokauszt azon céljának is, hogy a zsidó identitás és kultúra minden maradványát eltüntessék. Sok múzeumban ma úgy állítják ki ezeket az ellopott műkincseket, hogy nem ismertetik a származásukat“ – áll a törvényszövegben.  

New York állam szabályai jelenleg előírják, hogy az 1945 előtt készült és a nácizmus idején Európában tulajdonost váltó műveket a műkincsveszteségeket összegyűjtő Art Loss Register nyilvántartásába be kell jegyeztetni, hogy a fosztogatások áldozatai rátalálhassanak a több mint fél évszázada ellopott művekre.

A törvényjavaslat megszületését az elmúlt két évtizedben több nagy visszhangot kiváltó bírósági ügy előzte meg. 2009-ben például Julius Schoeps, a potsdami Moses Mendelssohn Zentrum igazgatója azt állította, hogy nagybátyja a háború alatt kényszerből adott el két Picasso-képet: a Lóvezető fiút 1906-ból és a Le Moulin de la Galettet 1900-ból. A Museum of Modern Art (MoMA) és a Guggenheim Múzeum közös keresetet nyújtott be a művek tulajdonjogára, amelyet végül peren kívüli megegyezés utján nyertek el. Egy másik, 2016-ban indított kártérítési perben Paul és Alice Leffmann leszármazottai azonos okora hivtatkozva folyamodtak a bírósághoz A színész című 1904-ben készült Picasso-festmény ügyében. A bíróság 2019-ben végül a Metropolitan Museum of Art javára döntött.

Az új törvények azonban nem foglalkoznak azon műtárgyak sorsával, amelyeket Európán kívül, és nem a nácizmus korszakában, hanem például a gyarmati hadjáratok során tulajdonítottak el – világított rá a jogszabály hiányosságaira cikkében a Gothamist. Így például a britek által elkobzott benini bronzok esete is jogorvoslat nélkül marad New Yorkban.