Egy orosz művészeti kollektíva Ukrajnából és Oroszországból származó alkotóknak biztosít rezidenciaprogramot Brooklynban, így demonstrálva a háború és az agresszió ellen.

A programot szervező és támogató AES+F moszkvai székhelyű videoművészeti kollektíva Ukrajna inváziója óta minden kapcsolatot megszakított az orosz állami intézményekkel, és leállította minden oroszországi projektjét. Ezt addig kívánják fenntartani, amíg meg nem bukik a rezsim. 

A kollektíva 2020 óta vesz részt a Nemzetközi Stúdió és Kurátori Programban (ISCP) melynek köszönhetően egy valamikori brooklyni gyárépületben művészek és kurátorok kapnak teret és lehetőséget dolgozni. 

Az Artnewspaper által megszólaltatott Pavlov Grazhdanszkij Harkivból származó – és most Brooklynban lévő – ukrán művész február végén épp az észak-oroszországi Nikelben tartózkodott, ahol Tine Surel Lange norvég hangművésszel készítettek elő egy határon átnyúló előadást, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A projekt természetesen azonnal leállt, Grazhdanszkijnak pedig menekülnie kellett. Észtországon keresztül szeretett volna kilépni Oroszországból, de a határon kihallgatták, és olyan kérdésekre kellett válaszolnia, mint hogy „érez-e gyűlöletet az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB alkalmazottai iránt.” Végül Fehéroroszország, Lettország és Törökország érintésével tudott távozni az AES+F támogatásával. 

Az 1991-es születésű művész városában 2014 óta folyamatos a háborús feszültség. Fotó- és videómunkáiban az ukrán-orosz kapcsolatok traumáját dolgozza fel. Elmondása szerint művészbarátainak nagy része kényszerül elhagyni az országot, akik pedig ott maradtak, beálltak segítő önkéntesnek – vagy harcolni. Grazhdanszkij ösztöndíjából olyanokon segít, akiknek nincs munkájuk, és el kellett menekülniük a háború elől.

Szintén az AES+F-nek köszönhetően tartózkodik Brooklynban llja Fedotov-Fedorov orosz videóművész, aki arról számolt be, mennyire tarthatatlan az oroszországi élet a művészek számára – különösen neki, miután meleg aktivistaként kiállt a queerek és a transzneműek mellett. A korábban genetikát tanult művész arról beszélt, hogy az állami propaganda mesterségesen gyártja az ellenségeket, akiknek körébe a melegek ugyanúgy beletartoznak, mint az ukránok. Ráadásul, a belső megszorítások miatt, ha valaki kilép az országból, nehéz biztonságosan visszatérnie.

Az AES+F közleményében az olvasható, hogy úgy érzik, segíteniük kell Ukrajnán és az ukránokon, és ezt a számukra legjobban ismert területen kezdték: nehéz helyzetbe került művészeknek nyújtanak segítséget. Az ISCP pedig teljes támogatásáról biztosította őket, sőt a nemzetközi szervezet a kijevi Ukrán Intézet munkatársaival is kapcsolatot tart fenn, akik így innovatív módszereket dolgoznak ki a még Ukrajnában tartózkodó művészek, kurátorok és művészeti írók megsegítésére.

Az AES+F Vera Nanivszkaját is támogatja, aki a nyugat-ukrán Kárpátokban lévő, korábban művészeti rezidenciaprogramra használt ingatlanát a menekültek befogadóhelyévé alakította. Ezen felül, az út közben elhalálozottak holttesteit is átvette és megszervezte a temetésüket. 

A lap idézi még Grazhdanszkij egy üzenetét, melyben arról ír, hogy mennyire megviseli a háború, és, hogy a propagandának köszönhetően – hiába éreznek néhányan együtt az ukránokkal – az orosz művészek nagy részének nem fáj igazán ez a háború (az általa személyesen ismert művészek közül „100 emberből kettő, akinek ez személyes tragédia”), így véleménye szerint egy jó darabig nem jöhet létre igazán releváns párbeszéd közöttük.