Hirdetés
Hirdetés
— 2022. március 8.

Mi köze van egy hannoveri templom ablakának az ukrajnai orosz invázióhoz?

A nevezetes templomablak, az egyik legismertebb német kortárs képzőművész, Markus Lüpertz (81) alkotása, és a Hannover egyik jelképeként ismert, a második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd 1946 és 1952 között újjáépített, eredetileg XIV. századi evangélikus Marktkirche számára készült.

Az ablak gyártásának és beépítésének 150 ezer euróra becsült költségét a város díszpolgára, Gerhard Schröder (78) egykori német kancellár, egyben a festő barátja fedezte volna az általa szervezett adakozásból. Az ablak útja a most blokkolt beépítésig is meglehetősen rögös volt. Lüpertz tervét finoman szólva sem fogadta egyöntetű lelkesedés.

A művész a Reformáció ablakának nevezett kompozícióban számos szimbólum felhasználásával Martin Luther életére és munkásságára kívánt emlékeztetni. A biztosítékot sokaknál főként a művön szembeötlő helyet elfoglaló öt nagy méretű légy verte ki, melyekre Lüpertz a gonosz és a mulandóság szimbólumaiként tekint. Luther egy legenda szerint egyszer tintatartóval dobta meg a légy képében megjelenő ördögöt, magyarázta a festő a 13 méter magas, a reformáció 2017-es emlékéve alkalmából felavatni tervezett ablak vázlatának bemutatásakor, hangsúlyozva, hogy e jelenet ábrázolásával Luther harcát akarta érzékeltetni az embert a nagy reformátor szerint körülvevő Gonosszal szemben.

Az egyházközség viszonylag gyorsan megbékélt a tervvel, ám a közvélemény megosztott maradt, sőt az ügyből végül per is lett, mert a templom belső terének újjáépítését tervező Dieter Oesterlen fia jogi úton kívánta megakadályozni az ablak beépítését. Álláspontja szerint a Reformáció ablaka jelentősen megváltoztatná a templomtér atmoszféráját, s ezáltal sérti Oesterlen szerzői jogait. A vita végül tavaly novemberben váratlanul peren kívüli megállapodással zárult; az építész fia visszavonta keresetét és csak ahhoz ragaszkodott, hogy az ablak mellett tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy az utólag került beépítésre.

Markus Lüpertz vázlata a Reformáció ablakához (bal oldal: részlet, jobb oldal: a teljes ablak), © epd-bild (f)

Erre azonban belátható ideig mégsem kerülhet sor, és ennek oka nem más, mint az adományozó Gerhard Schröder személye. Az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében ugyanis az egyház úgy döntött, hogy nem fogad el Schrödertől semmilyen adományt. Noha egyébként Schröder a hírek szerint saját zsebéből nem járult hozzá a költségekhez, leginkább másokat buzdított adakozásra

Az ex-kancellár szerepvállalását orosz olaj- és gázipari konszernek vezető testületeiben sokan korábban sem nézték jó szemmel, a helyzet azonban azt követően vált tarthatatlanná, hogy Schröder felszólításra sem volt hajlandó elítélni Putyin politikáját, az ukrajnai orosz inváziót – csak egy, a háború gyors befejeződésében bízó nyilatkozatra futotta tőle – és nem vált meg a Rosznyefty-ben és az Északi Áramlathoz kötődő orosz vállalkozásokban viselt tisztségeitől. „A műtárgy semmiről sem tehet. Az egész ügy önmagában is sajnálatos, de a legjobban az fáj, hogy az ex-kancellár nem tesz hitet a német politika alapvetése mellett és nem annak szellemében cselekszik” – hangzik az egyházközség vezetésének a döntést indokló nyilatkozata.

Schröder hallgatása az orosz invázió ügyében nemcsak az egyházi köröket zavarta, hanem kiváltotta a német politikai élet legtöbb szereplője, köztük saját pártja, az SPD vezetőinek határozott rosszallását is. Olaf Scholz kancellár felszólította, hogy a pártban viselt minden funkciójáról mondjon le, Hannover városa pedig már azt mérlegeli, hogy visszavonja díszpolgári címét.

Az ablak ügyét egyelőre jegelik. Az adományokat visszaadják az adakozóknak – többségükben Schröderrel jó kapcsolatokat ápoló cégeknek – s ha az ablak beépítésére később sor kerül, tőlük nem fogadnak el újabb adományt.  

Prosek Szentendre