Múzeumok háborúk alatti kifosztására a történelem már nagyon sok példát produkált – Magyarországon is –, és ez a szomorú gyakorlat most Ukrajnában is folytatódik. Úgy tűnik, az orosz katonák nem egyszerűen azt viszik, ami a kezük ügyébe kerül, rendszerint pontosan tudják, hogy mit keresnek.

Először a Dnyeper-parti Zaporizzsja katonai parancsnoka jelentette be, részletek említése nélkül, hogy a város múzeumainak legértékesebb darabjait a megszálló orosz csapatok összegyűjtötték és elszállították. A talán legtöbbet szenvedett ukrán város, Mariupol hatóságai már konkrétabbak voltak, és mintegy kétezer műtárgy elrablásáról számoltak be, a legértékesebbek között említve egy különlegesnek számító tóra tekercset, régi ikonokat, továbbá az orosz tájképfestészet XIX századi megújítója, a görög származású Arhip Kuindzsi és a tengerek nemzetközi hírű festője, Ivan Ajvazovszkij alkotásait.

A legfrissebb hírek pedig a melitopoli múzeumból érkeztek, ahol az értékes műtárgyak egy részét az intézmény dolgozóinak már nem volt idejük biztonságosabb helyre szállítani, ezért a múzeum pincéjében, kartondobozokban igyekeztek elrejteni őket. A megszálló katonáktól kísérve itt már olyan szakemberek is megjelentek, akik pontosan tudták, hogy mit keresnek. A helytörténeti múzeum ötvenezer tételt számláló gyűjteményéből elsősorban a közel két és félezer éves szkíta aranyak iránt érdeklődtek. A pincében nem volt túl nehéz megtalálniuk őket, így végül legalább 198 műtárggyal – a szkíta aranyak mellett többek között ritka régi fegyverekkel és ezüstérmekkel – a hónuk alatt távoztak.

A sajtónak nyilatkozó helyi vezetők szerint az orosz akciók nemcsak az anyagi haszonszerzést szolgálják, hanem kísérletet jelentenek arra is, hogy Ukrajnát megfosszák kulturális gyökereitől. Az érintett ukrajnai múzeumok igyekeznek pontosan dokumentálni a veszteségeket és az azokról készített listákat haladéktalanul eljuttatják az Interpolhoz és az eltulajdonított műtárgyakat számontartó nemzetközi adatbázisokhoz – tudván azt, hogy megtalálásuk és visszaszerzésük esélyei jelen pillanatban gyakorlatilag a nullával egyenlőek. A pontos dokumentációnak mindazonáltal nagy jelentősége lehet később, amikor jogi úton igyekeznek majd visszakapni elrabolt kincseiket.

Borítókép: A Melitopoli Helytörténeti Múzeum szkíta aranygyűjteményének egyik gyönyörű darabja: gorütosz, azaz íjtegez az i.e. 4. századból. Forrás: Wikimedia Commons