A késői NDK időszakában szervezett játék és közösségépítő akciókat a Spielwagen Berlin 1 Kollektíva, amelynek örökségét dolgozza fel Bogyó Virág kulturális munkás szeptember 12-én Berlinben nyílt izgalmas kiállítása.

Kísérleti gyerektereket kutatott Kelet-Európában, és ebből írta doktori disszertációját a Képzőművészeti Egyetemen. Mit jelent pontosan a kalandjátszótér?

A második világháború utáni 40 éves időszakot vizsgáltam, és az volta célom, hogy ellensúlyozzam a mainstream narratívákat: úgy a nemzetközi szakirodalmat, amely főként nyugati példákat dolgoz fel, valamint a kelet-európai gyerektereket beton- és vaselemekből álló sorozatgyártott játszóterekre redukáló közbeszédet. 

A kalandjátszótér gyerekek által – pedagógusok közreműködésével – „épített” játszótér. Inkább az ifjúsági klubok rendszerébe illeszkedik, mint a klasszikus játszóterek közé. Erősen lokális helyszínek, célcsoportjuk a környéken lakó gyerekek és kamaszok, akik meg tudják önállóan is közelíteni; 6 évestől felfelé, 16–18 éves korig. A városból kiszakadva olyan élményeket élhetnek át, mint a természetes anyagokkal való foglalkozás, növény- és állatgondozás, szerszámhasználat –, amelyekkel a túldigitalizált és kontrollált mindennapjaikban kevéssé találkoznak. 

Fontos, hogy ezek a helyek mind ingyenesek, fenntartásukról civil szervezetek és önkormányzatok közösen gondoskodnak. A kalandjátszóterek lényegi eleme a közösségi döntéshozatal. Ahol szakmai gyakorlaton voltam, ott például minden szerdán rendeznek „heti kört”, ahol a gyerekek és az ott dolgozó felnőttek a tűz körül ülve közösen döntenek arról, mi történjen a következő héten.

Hogyan született meg a kalandjátszótér gondolata?

Az elsőt 1943-ban Theodor Sørensen hozta létre Koppenhágában. Ahhoz, hogy az elgondolásból nemzetközi mozgalom váljon, Lady Allen of Hurtwood úttörő munkásságára volt szükség. Allen gyermekjogi aktivistaként és tájépítészként az 1940-es évek második felétől széles körben tette ismertté a modellt Nagy-Britanniában. 

Azóta Nyugat-Európa számos országában, az USA-ban és Délkelet-Ázsiában is elterjedt, de az elmúlt években Kelet-Európában – Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban – is indultak kezdeményezések. Egyesületünk, a Szabad Játékért Egyesület is tagja a playeast.eu hálózatnak, amely kifejezetten a kelet-európai kalandjátszótereket kapcsolja össze.

Hogyan tudott az NDK-ban, a szocialista rendszer szűkre szabott keretei között működni a Spielwagen Kollektíva?

Ez volt az egyik legizgalmasabb kérdés számomra is. Ki kellett alakítania egy olyan működést, amely összeegyeztethető volt az államszocialista logikával. 

A tevékenysége a tűrt kategóriába tartozott, de az akciói során gyakran – ha nem is nyíltan – kritikát fogalmazott meg az állami működéssel és az oktatási rendszerrel szemben.

1989-ben, mikor a Spielwagen Kollektíva tízéves lett, hatalmas városépítő akciót szerveztek a Kollwitzplatzon. Kartondobozokból, deszkákból, textilekből építettek fel egy várost. 

A gyerekek elkezdték belakni, használni. Még polgármestert is választottak maguk közül – mindez még az NDK idején, tehát különösen izgalmas, hogy egyfajta demokratikus működés valósult meg a gyakorlatban. Az utódszervezet, a Netzwerk Spiel/Kultur Prenzlauer Berg ma is létezik: egy kalandjátszóteret, két óvodát, egy demokratikus iskolát, egy gyermekjogi projektet, egy városi farmot üzemeltet, és részt vett egy gyerekmúzeum alapításában is. Tehát egy amatőr kezdeményezésből városszintű hálózat lett. A kollektívának nagyon erős víziója volt arról, milyen társadalmat szeretnének, hogyan képzelik el a gyerekekkel az együttélést – és ezt képesek voltak a gyakorlatban megvalósítani. 

Szeptember 12-én nyílt Berlinben kiállítása a kolletíva történetéről. Mi volt a kurátori koncepció?

A kiállítást Florian Manthey NDK-történésszel közösen hoztuk létre, és egy hosszú kutatómunka első nyilvános állomása. A Spielwagen Berlin 1 elődje, a Spielwagen Kollektíva 1979-ben alakult meg Kelet-Berlinben. A csoport tagjai egy óriási bútorszállító furgonnal járták a várost, telepakolva építőanyagokkal, szerszámokkal – mindennel, ami a köztéri játékakciók során hasznos lehetett.

Folyamatos kisérletezés jellemezte tevékenységüket. Működésükből az évek múltán komoly, berlini viszonylatban jelentős intézményi hálózat alakult ki. Nem szigorú időrendiséget követve, hanem különböző témák szerinti szekcióra bontva dolgoztuk fel a csoport történetét. Foglalkozunk a létrejöttével és annak kontextusával, a játékakciókkal, amik tükrözték a kollektíva pedagógiai, társadalmi elképzeléseit. Szóba kerülnek a hálózatok: a helyi, illetve kelet-német kapcsolatok mellett fontos nemzetközi, tudásmegosztáson alapuló együttműködéseik is voltak; például a lengyel pARTner művészcsoporttal, illetve müncheni Pädagogische Aktionnal. 

Külön részt szenteltünk a tereknek: a fal leomlását követően, a határzónák megszűnésével számos használaton kívüli terület került Berlin központjába. A Spielwagen Berlin 1 aktívan részt vett ezek alakításában is. 

Végül kitérünk a német újraegyesítés időszakára, és arra, hogy ez miként hatott a csoport professzionalizálódására. 

A kiállítás anyagát főként archív dokumentumok adják, de készítettünk interjúkat is az egykori tagokkal. Őket a Spielwagen-élményeik mellett arról is kérdeztük, hogyan hat mindez a mai munkájukra – hiszen sokan közülük ma is aktívak különböző ifjúsági civil szervezetekben.

Hogyan jutott el a kalandjátszóterek kutatásától a Szabad Játékért Egyesület megalapításig?

2023-ban Madácsi Flóra tájépítésszel csináltunk egy játszóutca akciót, a Flaszter Biennále keretében. Egy hétvégére újranyitottuk játszóutcaként a Barát utcát, közepén egy hatalmas homokdombbal és különféle játékelemekkel. Igazi utcafesztivál hangulata volt, rengetegen jöttek el.

A gyerekek a homokot, mennyiségéből adódóan teljesen másként használták, mint egy játszótéren: alagutakat ástak, csúszdát építettek bele, kísérletezni kezdtek. Az esemény után sokan megkerestek, hogy szeretnének együttműködni. Így indult el a közös gondolkodás. A közeljövőben több játszóakciót is szervezünk, illetve november 21–22-én kalandjátszótér témában konferenciát a KÉK–Kortárs Építészeti Központban, amelyen részt vesznek majd a playeast.eu hálózat tagjai, akik gyakorlati tapasztalatukon keresztül mutatják be a kalandjátszóterek működését.