Megalkuvás, túlélés, adaptáció vagy a tiszta tennivágyás? Kulturális Együttműködési Index 2010–2026
Az őszinte szembenézés igényével indított saját projektet Szalay Péter képzőművész annak felmérése, hogy hogyan látja magát a tavaszi választások után a magyar művészeti szcéna: milyen szinten tudta magát függetleníteni az állampárt mindent leuraló politikai befolyásától.
Az alábbiakban Szalay Péter művészeti koncepcióját tesszük közzé, illetve teret adunk az ehhez szükséges anonim kérdőívnek. Lapunk csak mint közvetítő, médium vesz részt, a felmérést és összesítést a művész végzi. A google form kitöltésére 2 hónap áll rendelkezésre, az eredményeket szeptember végén szintén közzétesszük.
bronz, plakettdoboz
PROJEKTISMERTETŐ
Létezett-e a 2010 és 2026 közötti magyar kulturális rendszerben olyan pozíció, amely teljes mértékben kívül maradhatott az állam által működtetett, finanszírozott vagy befolyásolt intézményi struktúrákon?
A Kulturális Együttműködési Index (KEI) ennek a kérdésnek az intézményi hátterét és összefüggéseit kívánja láthatóvá tenni egy művészeti projekt keretében.
A politikai rendszer változását követően megkezdődött az elmúlt másfél évtized kulturális működésének újraértelmezése. A viták során rendszeresen felmerül, hogy egyes művészek, kurátorok, intézményvezetők és más kulturális szereplők milyen mértékben működtek együtt az állam által fenntartott, finanszírozott vagy politikailag átalakított intézményrendszerrel.
A kérdések többnyire egyéni történetek formájában jelennek meg.
Ki fogadott el ösztöndíjat? Ki állított ki egy adott intézményben? Kinek vásárolta meg a műveit egy állami gyűjtemény? Ki vállalt szerepet egy vitatott szervezet működésében? Ki maradt távol? Ki szólalt meg, és ki hallgatott?
A Kulturális Együttműködési Index ezekre a kérdésekre nem morális vagy politikai, hanem strukturális nézőpontból tekint.
A projekt alapja egy önkéntesen és anonim módon kitölthető kérdőív. A válaszok önbevalláson alapulnak, az eredmények pedig összesített formában, nyilvános adatvizualizációként jelennek meg.
A projekt nem reprezentatív társadalomtudományi kutatás, hanem önkéntes részvételen alapuló művészeti és reflexív adatgyűjtés.
A kérdőív célja annak feltérképezése, hogy a magyar képzőművészeti és kulturális mező szereplői milyen formában kapcsolódtak az állami intézményrendszerhez, az állami finanszírozási struktúrákhoz és az állami reprezentáció különböző fórumaihoz a vizsgált időszakban.
A kérdőívhez kapcsolódó pontozási rendszer nem erkölcsi értékítéletet fejez ki.
A pontszámok kizárólag az intézményi kapcsolódások különböző formáinak és intenzitásának láthatóvá tételét szolgálják.
A magasabb pontszám nem jelent sem pozitív, sem negatív minősítést; csupán nagyobb intézményi érintettséget jelez a vizsgált időszakban.
A vizsgálat nem tesz különbséget kényszer, pragmatikus alkalmazkodás, szakmai ambíció, egzisztenciális szükségszerűség, meggyőződés, opportunizmus vagy ellenállás között. Nem a motivációkat, hanem a kapcsolódások tényeit rögzíti.
A projekt mögött meghúzódó feltevés szerint a magyar kulturális rendszer az elmúlt másfél évtized során olyan mértékben centralizálódott, hogy szereplőinek jelentős része valamilyen formában kapcsolatba került az állam által működtetett vagy finanszírozott struktúrákkal. Ebben a helyzetben az érintettség nem feltétlenül kivétel, hanem a rendszer általános működési módja lehetett.
A Kulturális Együttműködési Index ezért nem a kulturális szereplők erkölcsi minősítésére vállalkozik. Nem bűnösöket és áldozatokat, nem kollaboránsokat és ellenállókat kíván azonosítani. Inkább arra tesz kísérletet, hogy láthatóvá tegye egy korszak intézményi lenyomatát, valamint azokat a kapcsolati hálókat, kompromisszumokat és függőségi viszonyokat, amelyekben a magyar művészeti élet szereplői működtek.
A kérdőív kitöltői között várhatóan lesznek olyanok, akik soha nem fogadtak el állami ösztöndíjat, és olyanok is, akik állami intézményekben építették pályájuk jelentős részét.
A projekt szempontjából azonban nem ezek a különbségek a legfontosabbak.
A kérdés inkább az, hogy létezett-e egyáltalán olyan pozíció, amely teljes mértékben kívül maradhatott a korszak kulturális rendszerén.
A Kulturális Együttműködési Index nem lezárt állítás, hanem nyitott vizsgálat. Az eredmények a kérdőív kitöltésével folyamatosan bővülnek és változnak.
A Kulturális Együttműködési Index egy művészeti projekt része.
A kutatást és a kérdőívet Szalay Péter képzőművész készítette. A vizsgálat rá ugyanúgy vonatkozik, mint bármely más résztvevőre; a kérdőívet ő maga is kitölti, és ugyanazon értékelési rendszer alá tartozik, mint minden más válaszadó.
