Közel kétszáz művész, kurátor és kulturális szakember, akik részt vesznek az idei, május 9. és november 22. között megrendezendő Velencei Biennálén, tiltakozó levélben kérte Izrael kizárását a rangos nemzetközi művészeti eseményről. A kampányt vezető Art Not Genocide Alliance (ANGA) március 17-én juttatta el a levelet a biennálé elnökéhez és igazgatótanácsához.

Az aláírók között olyan nemzetközileg elismert művészek szerepelnek, mint Alfredo Jaar, Yto Barrada, Rosana Paulino, Meriem Bennani és Cauleen Smith, valamint kurátorok, köztük Binna Choi és Carles Guerra.

A levélben az aláírók úgy fogalmaznak: „mi, alulírottak, művészekként, kurátorokként és kulturális dolgozókként közösen utasítjuk el, hogy teret biztosítsanak az izraeli államnak, miközben az népirtást követ el”. Hozzáteszik, hogy fellépésükkel „a palesztin művészek és kulturális dolgozók támogatását, a Palesztinával való szolidaritást, valamint a cionista népirtás és a folyamatos apartheid megszűnésének reményét, illetve egy szabad Palesztina újjászületését” kívánják szolgálni.

A levél szerint az izraeli fellépések súlyosan rombolták a palesztin kulturális életet. Az aláírók úgy vélik, hogy „az izraeli erőszak a művészetet és kultúrát is célba veszi, amelyeket a Biennálé elvileg szentnek tekint”. Hangsúlyozzák, hogy „a Velencei Biennálé nem lehet részese a palesztin élet megsemmisítésére irányuló kísérletnek”, és hogy „egyetlen művészt vagy kulturális dolgozót sem szabad arra kényszeríteni, hogy egy ilyen állammal közös platformon szerepeljen”.

A jelenlegi konfliktus hátterében a 2023. október 7-i, a Hamász által végrehajtott támadás áll, amelyben több mint 1200 izraeli vesztette életét, és több mint 250 embert ejtettek túszul. A palesztin egészségügyi minisztérium adatai szerint a Gázai övezetben azóta több mint 72 000 palesztin halt meg, közülük több mint 550-en a 2025 októberében kihirdetett tűzszünet óta.

A mostani levél egy korábbi, 2025. október 2-án elküldött felhívást követ, amelyben az ANGA már kérte Izrael kizárását a 2026-os biennáléról, ám állításuk szerint erre nem érkezett válasz. A szervezet egy nemzetközi hálózatként határozza meg magát, amely művészeket, kurátorokat, írókat és kulturális dolgozókat tömörít.

Az októberi levélben az ANGA arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Izraelt nem zárják ki, szélesebb körű bojkottot indíthatnak a biennálé ellen. A közlemény szerint „ha a Biennálé nem teljesíti ezt az alapvető követelést, az ANGA kampányt indít a 61. Velencei Biennálé teljes művészeti és közönségbojkottjáért”. A levél azt is kilátásba helyezi, hogy „ha az izraeli pavilon nem kerül kizárásra, az ANGA mindent megtesz a biennálé reputációs és gazdasági következményeinek maximalizálása érdekében”.

Egy, az ANGA-hoz közel álló forrás szerint akár szakszervezetekkel együttműködésben szervezett ipari akciókra is sor kerülhet Olaszország-szerte a biennálé megnyitása idején.

Egy hasonló, 2024-ben indított felhívás már több tízezer támogatót gyűjtött. Bár akkor sem zárták ki Izraelt, az izraeli pavilon végül nem nyílt meg, miután a művész, Ruth Patir bejelentette, hogy zárva tartja azt a tűzszünet és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodásig.

Idén az izraeli kormány állítólag olyan szerződéses feltételt vezetett be, amely kötelezi a művészt arra, hogy a kiállítás a tiltakozásoktól függetlenül nyitva maradjon.

Izraelt ebben az évben a Romániában született, Haifában élő szobrász, Belu-Simion Fainaru képviseli. A művész nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ellenzi a kulturális bojkottokat, mert hisz a párbeszéd és az eszmecsere fontosságában, különösen nehéz időkben. Hozzátette, részvétele „a művészet iránti elköteleződés, mint a nyitott gondolkodás biztonságos tere”, és reméli, hogy a látogatók önállóan értelmezik majd munkáját. Szerinte „a művészetnek a párbeszéd, a véleménykülönbségek és a komplexitás terének kell maradnia”.

Az aktivisták felháborodását az is kiváltotta, hogy az izraeli pavilon idén nem a megszokott Giardini helyszínen lesz – amely felújítás miatt zárva tart –, hanem az Arsenale területén kap helyet.

Az ANGA szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy a biennálé vezetése kifejezetten felajánlotta ezt a lehetőséget Izraelnek, hiszen az Arsenale ideiglenes kiállítóterei közvetlenül a szervezet irányítása alatt állnak. Véleményük szerint Izraelnek inkább a magánpiacon kellett volna helyszínt bérelnie.

A vita egy időben zajlik azzal a kritikával is, amely a biennálét Oroszország visszatérése miatt éri, miután az ország 2022-es ukrajnai inváziója óta most először nyithatja meg újra pavilonját. Az Európai Unió kilátásba helyezte a támogatás megvonását, míg március 12-én Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter felszólította a biennálé igazgatótanácsában ülő képviselőt, Tamara Gregorettit, hogy mondjon le az ügy miatt.

Korábban, 2024-ben az akkori kulturális miniszter, Gennaro Sangiuliano elutasította az ANGA követeléseit, „elfogadhatatlannak” és „szégyenteljesnek” nevezve azokat. Kiemelte, hogy a biennálé „mindig a szabadság, a találkozás és a párbeszéd tere marad, nem pedig a cenzúráé és az intoleranciáé”.

Az ANGA képviselője szerint, ha Oroszországot kizárják, miközben Izrael továbbra is részt vehet, az „egyértelmű kettős mércét” jelentene.

A biennálé hivatalos közleményében hangsúlyozta, hogy minden, a részvételre vonatkozó megkeresésre válaszul elutasítja a kultúra és a művészet bármilyen formájú kizárását vagy cenzúráját. A szervezők szerint „a Velencei Biennálé – akárcsak maga Velence városa – a párbeszéd, a nyitottság és a művészi szabadság helyszíne marad, amely elősegíti a népek és kultúrák közötti kapcsolatokat, és reményt ad a konfliktusok és szenvedés megszűnésére”.

Az idei eseményt a palesztin helyzet más módon is érinti: Dél-Afrika visszalépett a részvételtől, miután a kiválasztott művész, Gabrielle Goliath nem volt hajlandó módosítani olyan projektjét, amely a gázai nők elleni erőszakra utalt.

A 2026-os Velencei Biennálén összesen 99 ország vesz részt. A szervezők korábban hangsúlyozták, hogy nincs felhatalmazásuk kizárni egyetlen olyan országot sem, amelyet Olaszország hivatalosan elismer. Palesztina – amelyet Olaszország nem ismer el államként – eddig soha nem rendelkezett hivatalos nemzeti pavilonnal a biennálén.