Titokzatos férfiportrét fedeztek fel egy Vermeer-festmény alatt
Eddig másnak tulajdonították, most viszont úgy tűnik, maga Vermeer festette a röntgentechnikával kimutatható korábbi képet.
Három éve derült ki, hogy a washingtoni National Gallery of Art gyűjteményében őrzött Vörös kalapos lány (1664–69 körül) egy korábbi kompozícióra került rá: egy meglehetősen konvencionális férfiportré rejtőzik alatta. Az akkori vizsgálatok még úgy vélték, hogy a férfi alak nem Vermeer műve, hanem egy ismeretlen festőé, mivel a festésmód sokkal lazábbnak tűnt, mint a holland mester finoman kimunkált stílusa.

Az utóbbi időben azonban a legújabb képalkotó technikákkal végzett kutatások mást mutatnak. Az elemzések szerint Vermeer az első rétegekben maga is gyorsan és lazán festett, csak a végső rétegeknél élt a rá jellemző finom kidolgozottsággal. A múzeum szakemberei ezért ma már úgy vélik, hogy nem kizárt: a férfiportré valóban Vermeertől származik – bár „bizonyítva vagy cáfolva még nincs”.
Ha bebizonyosodik, ez lenne Vermeer egyetlen ismert férfiképmása – mivel a Csillagász (1668) és a Földrajztudós (1668) nem számítanak portréknak, hanem allegorikus karakterek. A képen látható férfi öltözéke – széles karimájú kalapja és rojtos nyakkendővel záródó gallérja – alapján a kompozíció az 1650–55 közötti évekre datálható. Vermeer legkorábbi ismert műve a Jézus Mária és Márta házában (1654–55), de könnyen lehet, hogy vallásos témái előtt portrékkal is kísérletezett.

National Gallery of Art
Amennyiben így van, Vermeer fiatalkori portréfestményei akár ma is meglehetnek, csak épp más festőknek tulajdonítva. Ifjúkori munkái stílusban valószínűleg kevésbé mutatták azt a finom eleganciát, amely miatt ma a holland aranykor egyik csúcsalakjaként tartjuk számon – ezért nem is kötötték a képeket Vermeerhez.
A rejtett férfiportré kapcsán ugyanakkor más elmélet is napvilágot látott: az is elképzelhető, hogy nem Vermeer, hanem delfti pályatársa, Carel Fabritius alkotta, akinek nevét főként a Pinty (1654) című fetsmény tette ismertté.
A Vermeer halála után, 1676-ban készült leltárban szerepel két férfifej Fabritiustól, így az sem kizárt, hogy más Fabritius-képek is a birtokában voltak, amelyeket újrahasznosíthatott. Fabritius alig tucatnyi ismert művéhez képest jelentős gyarapodást jelentene az életműben, ha a most felfedezett „festmény alatti festmény” tőle származna.

