Szakács Eszter a 41. EVA International vendégprogram-kurátora
Április végén hozta nyilvánosságra az írországi EVA biennálé, hogy a soron következő, 2025-ös vendégprogramjának kurátorává Szakács Eszter független kurátort nevezték ki, aki korábban többek közt az OFF-Biennále Budapest csapatában, illetve a tranzit.hu kurátoraként és szerkesztőjeként töltött be a hazai szcénában fontos szerepet. Ám a hír eddig nem kapott nagyobb publicitást, erről kérdeztük a jelenleg Hollandiában élő szakembert.
2025. augusztus 29. és október 26. között 41. alkalommal rendezik meg az írországi EVA Internationalt, mely tekintélyes rendezvénynek számít: a biennále Európa egyik legrégebbi kortárs művészeti eseménye. EVA (Exhibition of Visual Art) néven indult 1977-ben, amikor a limericki régió művészei és akadémikusai úgy döntöttek, ideje becsatornázni az ír kortárs művészetet a nemzetközi vérkeringésbe. Ekkor egy nyílt felhívású kiállítást szerveztek, amelynek célja a legjobb hazai és nemzetközi kortárs művészek bemutatása volt. A nagyobb siker érdekében a kezdetektől fogva neves kurátorokat kértek fel a rendezvény élére. Többek között Koyo Kouoh is az EVA International kurátora volt 2016-ban, akit most neveztek ki a 2026-os Velencei Biennále kurátorának.
2012-re az EVA átalakult az évente megrendezett kiállításból biennálévá, amely a legnagyobb művészeti neveket vonzotta, a látogatók pedig egész Európából érkeztek. Az utóbbi években Woodrow Kernohan (2011–2017) és Matt Packer (2017-től) igazgatók vezetésével a biennále Európa egyik legérzékenyebb, legfontosabb és legradikálisabb kortárs művészeti platformjává nőtte ki magát.
A biennále három külön részt foglal magába: a Platform Commissions egy új projekteknek teret adó kezdeményezés, amelyet fiatal, feltörekvő ír művészek fejlesztenek a biennáléra, különféle anyagokkal és témákkal dolgozva. Ezek válogatásával két külső kurátort bíztak meg: Iarlaith Ní Fheoraist és Roy Claire Pottert, akik Matt Packer biennálé igazgatóval fognak együttműködni. A Örökség elnevezésű részt az EVA szervezi, ebben a saját történetüket dolgozzák fel, és a harmadik rész a Vendégprogram, amelynek kurátori munkájára Szakács Eszter kérték fel.
„Meghívásos pályázaton keresztül kerültem be a csapatba. Sok programot tervezünk, de ezek még nem publikusak, akárcsak a pályázati koncepció; a kiállítási ötleteket még egyelőre nem hozhatom nyilvánosságra.
Amit egyelőre elárulhatok az az, hogy az EVA Vendégprogramjában együttműködünk az OFF-Biennále Budapesttel.
Az első komolyabb hírek márciusban jönnek majd ki – ezért nem is lehetett még nagyon hallani a dologról –, ezekben lesz majd olvasható a résztvevők listája és a kiállítás bemutatása” – mondta el Szakács Eszter A mű kérdésére.
A jelenleg Hollandiában élő Szakács PhD-hallgató az Amszterdami Egyetem Kulturális Elemzések Iskolájában (Amsterdam School for Cultural Analysis), ahol részt vesz az IMAGINART—Imagining Institutions Otherwise: Art, Politics, and State Transformation projektben. 2023-ban Szakács kurálta a Dóra Maurer–SUMUS–We Are Together című kutatásalapú egyéni kiállítást Amszterdamban, a de Appel intézményében. Naeem Mohaiemennel közösen szerkesztette a Solidarity Must Be Defended című antológiát, amely a hidegháború alatti szolidaritást vizsgáló művészeti projekteket mutatja be.
A kurátori csapat tagjaként részt vett az OFF-Biennále Budapest munkájában, amely elnyerte a Goethe-érmet (2023). Szintén az OFF-Biennále csapat révén a documenta fifteen (2022) lumbung tagja is volt, valamint részt vett az OFF-Biennále második (2017) és harmadik (2021) kiadásának szervezésében. Az East Europe Biennial Alliance csapat tagjaként dolgozott a 2021-es Kijevi Biennálé létrehozásán. 2011 és 2020 között kurátor és szerkesztő volt a budapesti tranzit.hu-nál, ahol többek között Mohaiemen Two Meetings and a Funeral című munkájának budapesti megjelenését (2018) segítette; emellett a Mezosfera online folyóiratot is szerkesztette (2016–2020).
Szakács elmesélte, hogy az említett nemzetközi munkáin felül még minek köszönhette, hogy markánsan bekerült a biennálé szervezőinek látómezejébe:
„Volt egy konkrét szál is: az EVA létrehozta az északi biennálék szövetségét Occasional Groundwork néven, mely három európai biennálé – az EVA mellett, a GIBCA (Göteborgi Nemzetközi Kortárs Művészeti Biennálé, Svédország) és a LIAF (Lofoteni Nemzetközi Művészeti Fesztivál, Norvégia) – kooperációja, és a céljuk a nemzetközi művészeti biennálé modelljének újragondolása. Groundings címmel elindítottak egy olyan sorozatot, amelyet közösen megrendelt szövegek alkotnak írók, művészek, kurátorok és akadémikusok közreműködésével. A szövegek a kortárs művészeti biennálé nemzetköziség, fenntarthatóság, közönség és infrastruktúra témaköreit vizsgálják, ezek közül az egyiket én írtam, az East Europe Biennial Alliance tagjaként megélt élményeimből. Emellett legutóbb, amikor a 2023-as EVA-kiadás vendégprogram-kurátora a lengyel Sebastian Cichocki volt, szerveztek egy vizitorprogramot, amelyen én is részt vettem.”
A 41. EVA részleteiről márciusban adnak majd hírt a szervezők.
