Művészekből és aktivistákból álló tüntetők bűnrészességgel vádolták a New York-i Metropolitan Múzeumot, melynek bejárati lépcsőjét egy hatalmas Palesztina-párti transzparens-takaróval fedték le múlt vasárnap.

Az Egyesült Államok leglátogatottabb múzeuma, a New York-i Metropolitan Museum of Art (Met) előtt művészek, kulturális területen dolgozók és aktivisták százai gyűltek össze vasárnap, azt követelve, hogy a múzeum nyilvánosan szólítson fel tűzszünetre a Gázai-övezetben. A tüntetők egy 30 x 50 méteres, közös munkával készült paplant terítettek ki a főbejárat előtti lépcsőn, amelyet több mint 60 művész varrt, festett és nyomtatott, kifejezve a palesztinokkal való szolidaritását. A kétórás tüntetést sok támogató éljenzés és dudálás, valamint egy maroknyi ellentüntető bekiabálásai kísérték. Az eseményről beszámolt többek közt a The Artnewspaper, a Hyperallergic és az Artnews is.

A takaró elkészítését egy nemzetközi művészcsoport szervezte meg, akiket a Names Project Aids Memorial Quilt ihletett, amely 1987-ben a HIV és az AIDS amerikai áldozatainak emlékműveként indult. A Palesztina-párti közös alkotás egyes darabjai, amelyeken többségében az ország zászlajának vörös, zöld és fekete árnyalatai láthatók, stílusban és tónusban igen változatosak; motívumai Pablo Picasso Guernicájára (1937) és a ciszjordániai Jeninben felállított ikonikos lószoborra való hivatkozásoktól különböző, Palesztinával kapcsolatos szimbólumokig – például a mák, galambok, gránátalma, görögdinnye – tartanak.

„Folyamatosan előttem vannak azok a képek, amelyeken a szülők a gyermekeiket, a testvérek pedig egymást ölelik-védik és segítségért könyörögnek” – nyilatkozta Sara Erenthal brooklyni művész, aki közreműködött a paplan elkészítésében. „Zsidó emberként nagyon fontos számomra, hogy az ügy mellé álljak.”

Egy másik brooklyni művész, aki segített megszervezni a projektet, elmondta, hogy a résztvevőket a művészeti világ cenzúrájával kapcsolatos tapasztalataik inspirálták, nevezetsen, hogy a Palesztinával való szolidaritás kifejezését vagy az izraeli kormány kritikáját gyakran antiszemitizmusként értelmezik szándékosan félre.

„A csoport sok művésze konkrét lehetőségektől esett el, volt, akinek egyenesen kiállítását mondták le, amikor nyilvánosan tűzszünetet követelt. De nem mondhatunk le arról a jogunkról, hogy véleményt nyilváníthassunk és állást foglaljunk Palesztina mellett.” A csoport a takaró egyes darabjai alapján készült nyomatokat is árult, a teljes bevételt az Egyesült Nemzetek Segély- és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA) javára ajánlották fel.

A takarón kívül a tüntetők transzparenseket is vittek a Met elé olyan üzenetekkel, mint „hagyják abba a népirtást” és „szabadítsák fel a múzeumokat”; továbbá szlogeneket skandáltak, többek közt azt, hogy „Met Museum, bűnrészes vagy, gyerekek halnak meg minden percben”. A résztvevők verseket is szavaltak, énekeltek, hangszereken játszottak és táncoltak.

Az egyik felszólaló méltatta a múzeum több mint 150 alkalmazottját, akik aláírtak egy nyílt levelet, amelyben felszólítják Max Holleint, a múzeum igazgatóját, hogy foglaljon állást a palesztinok és Palesztina kulturális öröksége védelmében.

A múzeum szóvivője nem kívánta kommentálni a tiltakozást.

Míg sok múzeumlátogató és járókelő támogatta a demonstrálókat, néhányan obszcén gesztusokat tettek a tömeg felé, és ellenséges hangon kritizálták őket. „Szabadítsák ki a túszokat” – kiáltotta egy férfi a Hamász által október 7-én elfogott mintegy 100 izraeli túszra utalva, akiket még mindig Gázában tartanak fogva. A tüntető tömeg a következőképp reagált: „Igen, szabadítsanak ki mindenkit!”

Az aktivisták a múzeumon kívül és bent az aulában is terjesztettek szórólapokat, melyek szövegében felvázolták a tüntetés célját, és felszólították az intézményt, hogy szakítsa meg a kapcsolatot három olyan régi támogatójával, amelyekről úgy gondolják, hogy bűnrészesei a jelenlegi gázai válságnak. Köztük van a kozmetikai mogul, a Neue Galerie alapítója és a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder (aki a tüntetők szerint kulcsszerepet játszott az anticionizmus és az antiszemitizmus összemosásában), a Morgan Stanley vezérigazgatója, Edward Pick (akinek a cége tulajdonos a Raytheon Technologies fegyver- és űrkutatási vállalatban, amely hasznot húzott Izrael amerikai katonai támogatásából), valamint Michael Steinhardt gyűjtő, aki több mint 100 lopott régiséget adott át a múzeumnak, amelyek közül állítólag több mint 20 Ciszjordániából származik.