Hazalátogat Amerikába Whistler anyja
Whistler ikonikus portréja édesanyjáról 142 évvel amerikai debütálása után tér vissza az egyesült államokbeli Philadelphiába. Az 1871-ben született Whistler anyjaként híressé vált, eredetileg Kompozíció szürkében és feketében 1. című festmény júniustól a Philadelphiai Művészeti Múzeum csoportos tárlatán lesz látható, mely képzőművészek anya-ábrázolásait mutatja be.
A massachusetts-i Lowell-ben született James Abbott McNeill Whistler karrierjét meghatározó alkotás a párizsi Musée d’Orsay tulajdona, innen kölcsönözte ki a Philadelphiai Művészeti Múzeum (PMA) a The Artist’s Mother: Whistler and Philadelphia (A művész anyja: Whistler és Philadelphia) című kiállításához, mely Whistler mellett többek közt Henry Ossawa Tanner, Cecilia Beaux, Sidney Goodman és Alice Neel munkáin keresztül vizsgálja a szülőhöz fűződő kapcsolat megjelenését a művészi gyakorlatban – adta hírül a The Art Newspaper. A tárlat másik kimagasló műve Rembrandt anyjáról készült rézkarcának – A művész anyja ülve, keleti fejdíszben (The Artist’s Mother Seated, in an Oriental Headdress, 1631) – Francesco Novelli által készített 1792-es másolata lesz. Feltehetően ez a kép inspirálta Whistlert, hogy kísérletezzen a témával.
Whistler festménye édesanyját, Anna Mathildát ábrázolja a londoni Chelsea negyedben lévő műtermében bal profilból, hosszú fekete ruhában, fehér fejkötőben. A fény kiemeli az ülő alak arcát és kezét, kontrasztban a festmény többi részének általános tompa koloritjával. A kép hátterében látható Whistler Temzét ábrázoló rézkarca, a Black Lion Wharf (1859), melynek eredetije is a kiálított művek közt lesz. A festményt „az amerikai Mona Lisa”-nak is nevezték már, részben a női modell megfoghatatlan arckifejezésének és a kompozíció elemeinek köszönhetően.
A festményt 1872-ben Londonban, a Royal Academy of Art 104. kiállításán leplezték le először, mely egyből zavarba ejtette nézőit matt ecsetvonásaival, álomszerű homályosságával – ez részben annak is köszönhető, hogy az alkotást egy régi vászon hátoldalára vitte fel a művész. Első és egyetlen philadelphiai bemutatója – és egyben debütálása az Egyesült Államokban – 1881-ben volt a Pennsylvaniai Képzőművészeti Akadémián. Később az USA más részeire is eljutott: az 1930-as évek elején beutazta az országot a Museum of Modern Art (MoMA) 70 Years of American Painting and Sculpture című kiállításának részeként, de az ezredforduló után is többször látható volt már az Államokban.
Jennifer Thompson, a philadelphiai múzeum kurátora szerint az akkori társadalmi zűrzavar és gazdasági válság hozzájárult a festmény széles körű sikeréhez. „A nagy gazdasági világválság idején Whistler édesanyjának méltósággal és pátosszal való bemutatása óriási vonzerővel bírt” – mondta. „Megnyugtató ismerőssége szenzációt keltett akkoriban, olyannyira, hogy a kép bélyegeken is megjelent.”
Whistler édesanyja sokkal erőteljesebb hatással volt az életére, mint ahogy azt a híres festmény sugallja. 1863-ban, 59 évesen az Egyesült Királyságba költözött. Egyrészt menekült az amerikai polgárháború elől, másrészt, hogy rendet tegyen bohém fia életében. „Átvette az irányítást Whistler napi működése felett: elkezdte vezetni a műtermét, sőt még az eladásait is ő intézte” – tette hozzá Thompson.
Whistler az anyjáról készült festményt rövid időre letétbe helyezte kereskedőjénél adóssága fedezetéül, majd 1891-ben eladta a francia kormánynak a Louvre gyűjteményébe.