Tartózkodó állhatatosság – A mű heti ajánlója
Absztrakt keretek, posthistoire művészettörténet, muzeális telefónia, portréfestő pedagógus – hűvös kiállítóterek a június végi melegben.
Molnár Ani Galéria /// Finom gesztusok, erős struktúrák
„Yuko Shiraishi japán származású brit festő műveiből kiindulva olyan alkotók és műveik kerültek a Finom gesztusok, erős struktúrák című válogatásba, akik művészetükben a maguk tartózkodó, de állhatatos módján vizsgálnak olyan alapfogalmakat, mint a kép, a vonal, a rajz, a szerkezet, a szín, a forma vagy a felület. A különböző generációkhoz tartozó nyolc művész a rajz, a festészet, a fotó vagy a szobrászat különböző területein, elsősorban az absztrakció keretein belül, de annak szokásos kereteit tágítva és újraértelmezve dolgozta ki művészi programját, melyek közös jellemzője, hogy elemi formákra és gesztusokra épül, illetve ezektől jut el egy magasabb struktúráig, a mű egységéig, másfelől elemzés tárgyává teszi magát a művet, vizsgálva annak formai megjelenését és alkotóelemeit.”
A Molnár Ani Galéria és a Galerie Senda jóvoltából.
2025. október 4-ig
Janus Pannonius Múzeum – Pécs /// Kortárs függőségek
„Szluka Balázs pécsi műgyűjtő 25 éves gyűjtői munkásságának rangjához illő bemutatása ez a kiállítás a pécsi JPM Modern Magyar Képtárban, a magyar képzőművészet történetét Nagybányától az 1990-es évekig főművekkel reprezentáló állandó kiállítás mellett, az épület nagy időszaki kiállítótermeiben. Ez a gyűjtemény, remek connoisseur érzékkel, többnyire az alkotókkal személyes, baráti kapcsolatot tartva – s így a műgyűjtés klasszikus korszakait idézve: a műtermekből válogatva – az egyéni ízlés széles spektrumán, nyitott szemlélettel mutatja be a kortárs magyar képzőművészet legfontosabbnak tartott alkotóinak műveit.
A gyűjtemény lokális kötődését azonban a Pécsi Műhely tagjainak (Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szijártó Kálmán) alkotásai jelentik, akiknek művei, a klasszikus neoavantgárd más művészeivel együtt (Bak Imre, Bencsik István, Gellér B. István, Keserü Ilona) finom allúziókként tűnnek fel – s ez volt a kiállítás rendezésének a koncepciója – a kortárs fiatalok alkotásai között a posthistoire művészettörténeti korszakának „egykorú” művészeteként.”
2025. október 31-ig
Kiscelli Múzeum /// Halló? Halló! A telefonálás technika- és kultúrtörténete
„Ma már elképzelni sem tudjuk életünket telefon nélkül – miközben magát az eszközt manapság már a legritkábban használjuk a szó szoros értelemben vett telekommunikációra. Pedig a 19. század végén megjelent találmány gyökeres változást hozott a hétköznapi kommunikáció terén. Hogyan jött létre a telefon? Egyáltalán, valós igényre adott-e választ Bell készüléke? Hogyan épült ki a telefonhálózat, milyen technikai, infrastrukturális újítások kísérték? Hogyan jelent meg a nyilvános telefon a nagyvárosi köztérben? Milyen hatása volt a telekommunikációnak a társadalomra, kultúrára a 20. században? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ a BTM Kiscelli Múzeum legújabb időszaki kiállításában.”
2025. január 18-ig
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum /// Egy olasz Pesten – Giacomo Marastoni és az Első Magyar Festészeti Akadémia
„A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma időszaki kiállítással tiszteleg Giacomo Marastoni (vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab) előtt, aki meghatározó alakja volt a 19. századi magyar képzőművészetnek. A Velencében született művész 1836-tól élt Pesten, ahol 1846-ban – saját vagyonát beáldozva – megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát. Ez az intézmény a hazai művészképzés úttörőjeként működött, és olyan később híressé vált alkotók tanultak itt, mint Lotz Károly és Szemlér Mihály.
A kiállítás Marastoni életútját követi végig Velencétől Pozsonyon át Pestig, miközben bemutatja művészi és szervezői munkásságát, közéleti szerepvállalását, valamint az Akadémia jelentőségét a magyar művészeti oktatás történetében. A reformkori Pest kulturális életének egyik meghatározó szereplőjeként Marastoni portréfestőként és pedagógusként is nagy hatást gyakorolt korára.”
2025. október 26-ig
Borítókép: Szőnyi István: Csepeli posta, 1955
