A fiatal gyűjtők mozgatják az MI-művészet piacát
A mesterséges intelligencia (MI) már egy ideje beszédtéma a műkereskedelem világában, de 2025 februárjában a diskurzus új csúcspontot ért el, amikor a Christie’s bejelentette első, kizárólag MI által generált művekből álló aukcióját.
Az Augmented Intelligence (Kiterjesztett Intelligencia) címet viselő eseményt a Christie’s az első olyan aukcióként hirdette, amely teljes egészében a mesterséges intelligenciára épülő művészetnek szentelt. Az „online-only” árverésen olyan alkotók művei szerepeltek, mint Refik Anadol, Charles Csuri, Claire Silver, Holly Herndon és Mat Dryhurst. A végeredmény hatalmas siker lett: a 34 tételből 28 kelt el, összesen 728 784 dollár értékben, jóval meghaladva a 600 000 dolláros alsó becslést (az árak tartalmazzák a jutalékokat is).
Az aukció legizgalmasabb aspektusa mégis az volt, hogy látványosan fiatal közönséget vonzott: a licitálók 48%-a az Y (millenniumi) és Z generációból került ki, és a regisztrált résztvevők 37%-a először vett részt Christie’s-aukción. Miközben a műtárgypiacot évek óta az X generáció (1965–81 között születettek) uralja — 2019-ben például ők tették ki a vásárlók 62%-át —, a 2023-as Art Basel és UBS Művészeti Piaci Jelentés szerint még mindig ők költötték a legtöbbet műtárgyakra (átlagosan 578 000 dollárt), de a digitális művészet terén már a fiatalabbak dominálnak.
Az online tér eleve ismerős terep a fiatal gyűjtők számára. Az Artsy 2024-es Art Collector Insights kutatása szerint a 37 év alatti műgyűjtők 82%-a vásárolt már online műalkotást. Ők technológiával körülvett világban nőttek fel, ami kulcsfontosságú tényező az MI-művészet vonzerejében — állítja Nicole Sales Giles, a Christie’s digitális művészeti értékesítésekért felelős alelnöke. Szerinte
„az MI-t alkalmazó művészet elfogadottsága azért növekszik, mert a mesterséges intelligencia egyre inkább jelen van mindennapi életünkben — a munkában és a szabadidőben is. A Z és Y generáció számára ez a technológiai közeg természetes, és emiatt magát az alkotási folyamatot is legalább annyira értékelik, mint a végeredményt.”
Egy olyan időszakban, amikor a műtárgypiac a következő generáció megnyerésén dolgozik, az MI-művészet lehet a belépési kapu.
Az új technológiákon alapuló művészet a jelenlegi műtárgypiacon sokszor vegyes érzéseket vált ki — nem utolsósorban a 2021–2022-es NFT-robbanás és -összeomlás miatt. A Dune Analytics szerint 2022 januárja és szeptembere között az NFT-tranzakciók száma 97%-kal zuhant, ami megrendítette a digitális művészetekbe vetett bizalmat.
Sokan ráadásul hajlamosak összemosni az MI által generált művészetet az NFT-kkel, pedig fontos különbség van: az MI-művészet mesterséges intelligencia, algoritmusok és gépi tanulás segítségével készül (például ChatGPT vagy DeepAI eszközökkel), míg az NFT egy blokklánc-alapú digitális tanúsítvány, amely a tulajdonjogot igazolja — függetlenül attól, hogyan készült maga a mű.
Létezhet persze olyan alkotás, ami egyszerre MI által generált és NFT is — ilyen például Niceaunties 5 Mins To Opening (2024) című munkája, amely 111 340 dollárért kelt el a Christie’s aukcióján.
Fontos különbség még, hogy az MI-művészetet nem szabad egyszerűen digitális művészettel azonosítani. Bár az MI is digitális eszközöket használ, a digitális művészet gyűjtőfogalom minden olyan alkotásra, amely valamilyen digitális technológiával készült — akár fizikai, akár online formában létezik.
Az MI-művészet és az NFT-k fejlődése ugyanakkor szorosan összefügg. Az ArtTactic és a Hiscox 2024-es Art and AI Report-ja szerint a gyűjtők 40%-a úgy gondolja, hogy egyre többen fognak MI-műalkotásokat vásárolni. A jelentés szerint bár az NFT-piac összeomlott, az MI és generatív művészet aukciós értékesítései 2023-ban új csúcsot értek el.
Érdemes megemlíteni a kriptovaluták szerepét is: az online aukciókon egyre elterjedtebb a kriptós fizetés, a Christie’s MI-aukcióján például a tételek többségénél elfogadták a kriptopénzt.
Az MI-művészet térnyerése természetesen nem mentes a botrányoktól sem. A Christie’s bejelentése után alig egy héttel már 6500-nál is több aláíró — köztük Kelly McKernan és Karla Ortiz művészek — kérte petícióban az aukció leállítását. Nyílt levelükben azt írták: „ezek a modellek és a mögöttük álló cégek kizsákmányolják az emberi művészeket, engedély és fizetés nélkül használják fel munkáikat kereskedelmi MI-termékek fejlesztésére.”
A Christie’s azonban kitartott: közleményükben hangsúlyozták, hogy az aukción szereplő alkotók mind több területen dolgozó, elismert művészek, akik az MI-t saját művészeti praxisuk kiterjesztéseként alkalmazzák.
Valóban, az MI-művészet rendkívül sokszínű: az installációtól kezdve a performanszon és a szobrászaton át egészen a festészetig sokféle műfajban megjelenhet. A lényeg az, hogyan használja az adott művész az MI-t alkotói folyamatában.
Sarp Kerem Yavuz francia–török művész, akinek Hayal (Álom) című MI-generált polaroidja 8820 dollárért kelt el a Christie’s aukcióján, rámutatott egy gyakori tévhitre: sok gyűjtő azt hiszi, hogy az MI-művészet egyszerű „gombnyomásra” készül.
„Az emberek tényleg nem gondolták végig, mennyire együttműködő eszköz az MI” — mondta Yavuz. Szerinte a Christie’s aukció jól megmutatta, hogy az MI a művészi gyakorlatok kiterjesztése, nem helyettesítője.
Jogilag ugyanakkor továbbra is sok a kérdőjel: 2024 januárjában az amerikai szerzői jogi hivatal kimondta, hogy a kizárólag mesterséges intelligencia által generált tartalom nem élvez szerzői jogi védelmet — kivéve, ha abban érzékelhető emberi alkotói közreműködés van.
Gregor Kleinknecht londoni művészeti jogász szerint a gyűjtőknek érdemes figyelniük a nemzetközi szerzői jogi fejleményeket. Mint mondta: „A szerzői jog nemzetállami jog — országonként eltérhet. Egy műgyűjtőnek mindig meg kell kérdeznie, hogyan használták az MI-t az adott alkotás létrehozásában.”
Ahogy a műkereskedelem egyre jobban megismeri és elfogadja az MI-művészetet, úgy növekszik iránta a kereslet is. Neil Hutchinson, a digitális művészekkel dolgozó londoni Fellowship galéria társalapítója szerint „az MI-művészet rezonál a fiatalabb generációk tapasztalataira, hiszen digitális bennszülöttek — számukra ez természetesebb és relevánsabb, mint a hagyományos művészeti formák.”
A technológiai háttértörténet különösen fontos ezeknél a gyűjtőknél. Hutchinson példaként említi Sarah Meyohas 33 éves francia-amerikai művészt, akinek Infinite Petals (2023) című munkája mesterséges intelligenciával generált rózsaszirmokból hoz létre új formákat. Az ilyen alkotások esetében „a fiatal gyűjtők úgy érzik, hogy egy kulturálisan meghatározó beszélgetés részesei.”
Daniel Maegaard, 34 éves ausztrál gyűjtő szerint „az MI által generált művészet tükrözi jelenlegi kulturális pillanatunkat, ahol a technológia alapvetően alakítja azt, hogyan élünk, kommunikálunk és alkotunk.” Szerinte a Z és Y generáció természetesebben kapcsolódik az ilyen művekhez, mivel „digitális első” világban nőttek fel.
Ehhez társul még az MI-művészet fizikai helyigényének minimális volta. Giles szerint „egy teljes digitális műgyűjtemény elfér egy képernyőn vagy egy digitális pénztárcában” — ami rendkívül vonzó belépési lehetőség azoknak a fiatal gyűjtőknek, akik nem rendelkeznek nagy fizikai terekkel.
Az MI-művészet iránti kereslet meredeken növekszik. 2024 novemberében az Ai-Da nevű MI-vezérelt robot által készített AI God. Portrait of Alan Turing (2024) című portré 1,08 millió dollárért kelt el — ezzel minden idők legdrágábban elkelt MI-műalkotása lett aukción.
Forrás: Artsy
