A Christie’s első, kizárólag mesterséges intelligencia által készített művészeti alkotásoknak szentelt eseményén a 34 tételből 28 talált gazdára. Az aukció – melyet szakmai felháborodás és online tiltakozás előzött meg – február 20-tól március 5-ig tartott, és több mint 728 ezer dollárt hozott.

A Christie’s Augmented Intelligence aukcióján a 34 tételekből 28 talált gazdára, köztük Refik Anadol, Charles Csuri és Harold Cohen alkotásai is elkeltek. A február 20. és március 5. között megrendezett áverés, amely az első mesterséges intelligenciával készült művészeti alkotásokra fókuszáló esemény volt a patinás aukciósháznál, komoly vitákat váltott ki. Február 8-án egy nyílt levél jelent meg az interneten, amelyben végül közel 6500 aláíró kérte az aukció lemondását – azonban ez nem történt meg.

„Számos olyan műalkotás szerepel az árverésen, amelyek olyan mesterséges intelligencia modellek segítségével készültek, amelyeket engedély nélküli, szerzői joggal védett munkák felhasználásával képeztek ki” – állt a rövid levélben. „Ezek a modellek, valamint a mögöttük álló cégek kihasználják az emberi művészeket, munkájukat engedély nélkül és fizetés nélkül használják fel kereskedelmi célú AI-termékek létrehozásához, amelyek aztán versenyeznek velük.”

A levél a Christie’s digitális művészeti szakértőinek, Nicole Sales Gilesnek és Sebastian Sancheznek szólt.

Az aukciósház szóvivője a The Art Newspapernek elmondta: „Az aukción részt vevő művészek mindegyike erős, multidiszciplináris művészeti gyakorlattal rendelkezik, néhányuk neves múzeumi gyűjteményekben is szerepel. Az árverésen bemutatott alkotásaikban mesterséges intelligenciát használtak műveik gazdagítására.”

A vita miatt azonban szokatlanul nagy figyelmet kapott az egyébként kevésbé érdekesnek számító online, időzített aukció. Az aukció során 34 tétel került kalapács alá, amelyek az 1960-as évektől napjainkig készültek, és végül 728 784 dolláros (díjakkal együtt) bevételt hoztak, meghaladva a 600 000 dolláros előzetes alsó becslést (díjak nélkül).

Sales Giles az aukció után így nyilatkozott: „Ezzel a projekttel az volt a célunk, hogy reflektorfénybe helyezzük azokat a zseniális kreatív hangokat, amelyek a technológia és a művészet határait feszegetik. Reméltük, hogy a gyűjtők és a szélesebb közösség is felismeri ezeknek a művészeknek a jelentőségét a mai művészeti szcénában. Az aukció eredményei megerősítették ezt.”

Az aukció legdrágábban eladott darabja Refik Anadol Machine Hallucinations – ISS Dreams – A (2021) című alkotása volt. Anadol, a nagy léptékű, immerzív installációiról ismert török-amerikai művész, akinek egy videómunkája tavaly a debreceni MODEM-ben is látható volt, idén Los Angelesben tervezi megnyitni az első AI művészeti múzeumot, a Datalandot. Az ISS Dreams az Anadol Machine Hallucinations sorozatának része, amely földfelszíni műholdképekből és a Nemzetközi Űrállomás által készített 1,2 millió képből alkot mozgó, mesterséges intelligenciával vezérelt adatfestményt egy 16 perces videó-loop formájában.

Az alkotás 277 200 dollárért kelt el, túllépve a 150 000–200 000 dolláros becsült értéket (díjak nélkül).

Holly Herndon és Mat Dryhurst Embedding Study 1 & 2 (az xhairymutantx sorozatból) című munkája, amelyet a tavalyi Whitney Biennáléra készítettek, 94 500 dollárért kelt el, szintén a becsült 70 000–90 000 dolláros érték fölött. Az alkotás egy rajzfilmszerű Herndont ábrázol űrruhában, amely a Michelin-babára emlékeztet. A sorozat egy szöveg-alapú képalkotó AI modellel készült, amely Herndon módosított képein alapult.

A legkorábbi alkotás Charles Csuri „Bspline Men” (1966) című munkája volt, amely egy B-spline matematikai függvény segítségével készült kísérleti figurális mű. Az eredeti tinta-papír munka, Csuri, a generatív művészet úttörőjének hagyatékából származik, és 50 400 dollárért talált gazdára (becsült értéke: 55 000–65 000 dollár volt).

Harold Cohen 1987-es Untitled (i23-3758) című alkotása, amelyet a saját AARON AI rajzprogramjával készített, 11 340 dollárért kelt el (becsült értéke: 10 000–15 000 dollár volt).

A Hiscox biztosítótársaság által tavaly kiadott jelentés szerint az új vásárlók nyitottabbak az AI művészet iránt, mint a régebbi gyűjtők. A Christie’s kiemelte, hogy az aukció licitálóinak 37%-a új volt a ház számára, és közel felük (48%) a millenniumi vagy a Z generációhoz tartozott.

A jelentés különbséget tesz az NFT-k (amelyek piaca 2021-22-ben fellendült, majd összeomlott) és az AI művészet piaca között. Megállapítja, hogy „az AI és generatív művészet aukciós eladásai 2023-ban új csúcsot értek el”, és azt is jelzi, hogy az NFT gyűjtők egyre inkább kifinomultságot, célt és tartalmat keresnek.

Bár az aukció nagy ellenállás mellett zajlott, a „hús-vér művészek” szerzői joga és a mesterséges intelligencia által készített művészet közötti feszült viszony csak tovább mélyülhet, ahogy az AI egyre nagyobb szerepet kap a művészeti világban.