Bajorország kulturális minisztere reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a Bajor Állami Festménygyűjtemények nevű szervezet (Bayerische Staatsgemäldesammlungen) titkos belső listát vezet 200, a nácik által zsákmányolt műalkotásról.

Bajorország ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a műtárgyak eredetének kutatását és nyilvánosságra hozza annak eredményeit, miután vádak érték a tartományt, hogy eltitkolta az ezzel kapcsolatos kutatásokat.

A Süddeutsche Zeitung nemrég arról számolt be, hogy birtokába jutott egy belső lista, amely a Bajor Állami Festménygyűjtemények 200 műalkotását tartalmazza. A mellékelt „közlekedési lámpa-rendszerben” ezek „piros” besorolást kaptak, ami azt jelenti, hogy „egyértelműen rablott” művek. A lap szerint további 800 művet „sárga” besorolásúként tartanak számon, ami azt jelzi, hogy azok esetében is felmerülhet a náci eredetű eltulajdonítás gyanúja. A jelentés idézett egy károsultat, aki több ilyen alkotás visszaigénylésére is jogosult lehet, és kijelentette, hogy „mélységesen becsapottnak” érzi magát, mivel soha nem értesítették erről az információról.

A Bajor Állami Festménygyűjtemények közleményben utasította vissza az információk visszatartására vonatkozó vádakat. Állításuk szerint az érintett művek eredetével kapcsolatos adatok 2022 óta elérhetők a honlapjukon. Kiemelték, hogy a „piros” besorolás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy műalkotást biztosan elloptak – ezt a kategóriát azokra a művekre is alkalmazzák, amelyekre vonatkozó követelés még folyamatban van, vagy amelyeket korábban elutasítottak.

Markus Blume bajor kulturális miniszter azonban mai nyilatkozatában elismerte, hogy „a Bajor Állami Festménygyűjtemények eredetkutatási gyakorlatának mélyebb vizsgálata azt mutatta, hogy bizonyos kérdések továbbra is nyitva maradtak, vagy félreértésekre adtak okot.”

„Nagyobb átláthatóságra, elszámoltathatóságra és következetességre van szükség” – mondta Blume. Felszólította a Bajor Állami Festménygyűjteményeket, hogy minden „piros” vagy „sárga” kategóriába sorolt műalkotást tegyenek közzé a német kormány nácik által zsákmányolt műkincseket nyilvántartó adatbázisában, a lostart.de oldalon, és hozzák nyilvánosságra az összes vonatkozó eredetkutatási információt – amennyiben az örökösök hozzájárulnak.

Emellett bejelentette, hogy további egymillió eurót biztosítanak az eredetkutatásra, amelyből egy külön munkacsoportot állítanak fel további kutatók bevonásával.

A Bajor Állami Festménygyűjtemények 2008 óta alkalmaz házon belüli eredetkutatót, és saját honlapja szerint 1998 óta 24 műalkotást szolgáltatott vissza jogos tulajdonosainak. Ugyanakkor Sanne Kurz, a Zöld Párt bajor parlamenti képviselője rámutatott, hogy a visszaszolgáltatott művek többsége „csekélyebb értékű”, míg „a valóban értékes alkotásokat nem adták vissza.”

Blume maga is bírálatok kereszttüzébe került, amiért a Pablo Picasso 1903-as Madame Soler portréja című festményével kapcsolatos vitát nem terjesztette a német kormány náci műkincsekkel foglalkozó tanácsadó bizottsága elé. Ez a testület – amelyet idén egy döntőbíróság vált fel – tanácsoakat ad a zsidó gyűjtők örököseinek műtárgy-visszaigénylési ügyeiben. A bajor kormány azzal érvelt, hogy véleményük szerint a Mendelssohn-Bartholdy család nem üldöztetés következtében adta el a festményt, így az ügy nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Az örökösök és maga a bizottság azonban azzal érveltek, hogy ennek eldöntése nem a műalkotás jelenlegi tulajdonosának feladata.

Ulf Bischof, az örökösök jogi képviselője szerint a Bajor Állami Festménygyűjtemények nem bocsátott rendelkezésre minden releváns dokumentumot a jogos követelők számára.

„A lámpák pirosan világítanak. A művek még mindig a raktárban vannak. És semmi nem történik” – mondta Bischof.

Forrás: The Art Newspaper