Oszcilláló testkép – A mű heti ajánlója
Távol-keleti referenciák, blenderezés és digitális másság, a bensőségesség paródiája, valamint nők száz százalékban – az előttünk álló programhéten is ajánlatos lesz galériákat és múzeumokat látogatni.
Capa Központ /// Szaladják „Taikyo” István: Utazás Hirosigével
Szaladják meditatív fotóin, panorámaképein a magyar táj ember nélküli látványa jelenik meg, felidézve a magányos elvonulás érzését. Bár fotói első ránézésre a nyugati táblaképfestészet történetéhez kapcsolódó tájábrázolásoknak tűnnek, alapvetően inkább távol-keleti referenciákra épül: a zen és a kínai és japán tusfestészeti hagyomány jelenti számára a legfőbb hivatkozási pontokat és inspirációt. Panorámaképei egyszerre fényképek és festmények, a közel kétméteres fotók kísérleti technikával készülnek: akvarellpapírra kerülnek.
2025. január 19-ig
Ludwig Múzeum /// NŐI KVÓTA 01 – Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum gyűjteményéből
A Ludwig Múzeum első alkalommal mutat be kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást a gyűjteményéből. A kétrészes kiállítás első fejezete elsősorban a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkozik, míg a második részben a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatják be. Az elmúlt több mint öt évtizedben a női alkotók által készített művekben tetten érhető, milyen sztereotípiákkal és hátrányos megkülönböztetéssel küzdöttek – és küzdenek ma is – a nők nemcsak a művészetben, de az élet minden területén.
A kiállításhoz kapcsolódik az újabb Ludwig Lounge rendezvény, a 100% nő. A program október 26-án délután 4-kor kezdődik Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, író és Szipőcs Krisztina, a kiállítás kurátorának exkluzív tárlatvezetésével; ezt követi 5 órakor Katona Júlia művészettörténész interaktív előadása majd workshopja a női testképről. A programokat Pátkai Rozina Nemes Nagy Ágnes performansz-koncertje zárja fél héttől.
Fotó: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum © Rosta József
2025. január 12-ig
Horizont Galéria /// Paul Riedmüller: Blender
A kiállítás címe a világ háromdimenziós újjáépítésének a metaforájaként is felfogható. Emellett tükrözi a jelenünk diverz állapotát, a valóság és a „digitális más” (‘digital other’) közötti kellő egyensúly megtalálásának a folyamatos kutatását. A kiállításon látható alkotásaiban épp oly fontos szerepet kap a realitás és az illúzió közötti határok egyre inkább eltolása, összemosása mint a számítógépes program által épített tér és annak dekorálása.A ‘Blender’ kifejezés szó szerinti értelmezésén túl – az angolban ‘turmixgép’ vagy ‘kever valamit’, a németben ezeken kívül ‘csaló‘ vagy ‘trükkös’ jelentéssel is bír –, utal a hasonló elnevezésű, szabad felhasználású háromdimenziós grafikai programra, melyet Riedmüller gyakran használ a képei modellezésénél.
2024. november 13-ig
Einspach & Czapolai Fine Art /// Hetey 100
A kiállítás Hetey Katalin (1924–2010) születésének 100. évfordulója előtt tiszteleg. A második világháború után Franciaországban híressé vált emigráns magyar absztrakt képzőművészet egyik legjelentősebb képviselőjének munkássága irányultságát, szellemiségét, összetettségét tekintve megegyezik itthonról elszármazott pályatársaiéval. Hetey Katalin a budapesti Képzőművészeti Főiskolán olyan – később szintén Párizsban befutott – művészekkel tanult egy évfolyamon, mint Hantai Simon, Reigl Judit vagy Molnár Vera. A kiállítás három műcsoportból mutat be válogatást, amelyek között helyet kaptak a hatvanas évektől készülő fehér organikus plasztikák, amelyeket Hetey később dobozterekbe rendezett, a sík és a tér dimenziói között oszcilláló dombornyomású papírmunkák (Papírreliefek, 1980–1990-es évek), valamint az a mintegy metafizikai folyamatként is értelmezhető fríz, amelyet 1973-ban kisméretű reliefekből és festményekből (Relief-sorozat) állított össze.
Művészet Malom – Szentendre /// Forgács Péter: Apró megfigyelések
A kiállítás egyrészt Forgács új művészi irányait és céljait mutatja be, másrészt összegzi a szobrásznak indult kísérleti filmes művész munkásságát. „Forgács Péter a művészi önkifejezés labirintusába invitál, hogy rácsodálkozhassunk egy rendkívül izgalmas, absztrakt szűrőn keresztül mindarra, ami elsőre konvencionálisnak tűnhet” – olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum ajánlójában. Forgács korai kísérleti filmjei után 1988-ban készítette el a Privát Magyarország című, mostanáig húsz részesre duzzadt sorozat első filmjét, a Bartos családot, mely amatőr filmeket használ fel nyersanyagként, új vizuális nyelvet kialakítva.
Fotó: Deim Balázs
2025. január 12-ig
+1
aqb Project Space /// Open House EMO
Az aqb Open House őszi eseménysora az EMO jegyében telik. „Az EMO őszinteség, érzelmesség és bensőségesség, és az EMO egyúttal mindezek paródiája, vagyis az a kérdés, hogy létezhet-e manapság egyáltalán őszinteség, érzelmesség és bensőségesség. A szomorúság és a hátborzongató érzések színrevitelében van-e valami a nevetésből, vagy az iróniából?” Résztvevő művészek: Agg Lili, Balázs Bori, Bartesch Christa, Borsos Lőrinc, Horváth Ádám, Józsa Zoltán, Kerekes Júlia, Koleszár Stella, Koós Gábor, Kovács Máté, Köves Éva, Mana, Melkovics Tamás, Mátrai Erik, Metzing Eszter, Nagy Eszter, Nyíri Orsolya, Nufolklore Studio, Szabó Beáta, Teller Peter, Tóth Márton Emil, Várhelyi Valentina, ZAJ+, …
Borítókép: Németh Hajnal: Striptease or Not?, 2001
