Míg a hírek szerint közel 1400 politikai fogoly – köztük 163 kulturális területen dolgozó – maradt rács mögött, a kormány olyan kulturális eseményeket szervez, amelyek elsődleges célja a rezsim és Vlagyimir Putyinhoz hű autokratikus vezetőjének megerősítése.

2020 augusztusában Aljakszandr Lukasenka választási csalásai tömeges tüntetésekhez vezettek. Négy évvel később még mindig hatalmon van, az ellene indított mozgalmat vezető kulturális aktivisták pedig továbbra is börtönben ülnek.

A bebörtönzött fehéroroszok sorsa az augusztusi Oroszország, az Egyesült Államok és más nyugati országok között létrejött történelmi fogolycserét követően kapott újból figyelmet, miután a volt szovjet tagország egyetlen polgára sem került be a szabadon bocsájtottak közé.

Viktar Babaryka bankárt és műgyűjtőt korrupció vádjáva tartóztatták le 2020 májusában. Babaryka, aki az orosz Gazprombank leányvállalatának, a Belgazprombanknak az elnöke volt, fehérorosz gyökerű művészek – köztük Marc Chagall, Chaïm Soutine és Dmitrij Sztelletszkij – munkáinak gyűjteményéről volt ismert, amelyeket nagyrészt a Sotheby’s, a Christie’s és a MacDougall’s aukciósházaknál vásárolt meg.

A fiát, Eduardot, aki kulturális menedzserként dolgozott Babaryka elnöki kampányában, 2023-ban nyolc évre ítélték el, nemrég további büntetést szabtak ki rá.

Babaryka kampánymenedzsere, Maryia Kalesnikava, művész és művészeti igazgató, a 2020-as tüntetéseket vezető ellenzéki Koordinációs Tanács tagja volt mielőtt őt is letartóztatták. 11 év büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélték a belarusz nemzetbiztonság megkárosítása és hatalomátvételre irányuló összeesküvés miatt. Kalesnikava rossz egészségi állapotban van, brutális körülmények között tartják fogva.

A jelenlegi fehérorosz politikai foglyok között van még Ivan Viarbicki, tervező, karikaturista és videószerkesztő, akinek júliusban további két évet adtak hozzá a tízéves büntetéséhez „terrorcselekményre való felbujtás” vádjával, mert állítólag Molotov-koktélokkal akartak megtámadni egy fehérorosz KGB-épületet.

A minszki székhelyű Viasna Emberi Jogi Központ augusztus 16-án 1379 politikai foglyot tartott nyilván Fehéroroszországban. Az írókat, költőket, esszéistákat és prózaírókat tömörítő nemzetközi szervezet a PEN Club helyi tagjai szerint, 163, kulturális területen dolgozó személy – közülük 38 People of the World-tag – van rács mögött.

Taciana Niadbaj író, költő és műfordító, a lengyelországi száműzetésből dolgozó PEN Belarus elnöke a The Art Newspaper-nek elmondta, hogy a fehérorosz állam ideológiai indíttatású rendezvényekkel tölti meg a kulturális színtereket, amelyek a Lukasenkához való hűséget és az Oroszországgal való barátságot népszerűsítik, beleértve „az ukrajnai háború igazolásait és a »unified country (egységes ország)«, a közös történelem és kultúra narratíváit”.

Babarykáék és Kalesnyikava szerinte „a propagandától és ideológiától mentes, független kultúrát” támogatták, amely kulcsfontosságú a „belorusz identitás kialakításához és Fehéroroszország függetlenségének garanciája”.

„Az alternatív kultúra még mindig létezik zártkörű összejövetelek, színházi, zenei, irodalmi kezdeményezések, történelmi események formájában Fehéroroszországban a szigorú öncenzúra körülményei között – valamint a külföldre száműzöttek körében.”

Niadbaj szerint a jövőben a fogolycseréknek prioritást kell élvezniük. „A politikai foglyok kérdésének minden tárgyaláson az első helyen kell szerepelnie a napirenden. Az emberek négy éve vannak bebörtönözve embertelen körülmények között, kínozzák őket, haldokolnak, lemaradnak gyermekeik gyermekkoráról és szüleik öregkoráról”.

Ugyanakkor hozzátette: „El kell ismernünk, hogy nem tettünk eleget, és nem olyan hatékonyan, ahogyan lehetett volna. A nyári fogolycsere megmutatta, hogy vannak kihasználatlan eszközök és módszerek, amelyeket most szem előtt kellene tartani. Már egyetlen emberi élet megmentése is számottevő”.

Borítókép: Szolidaritási demonstrálók, Lengyelország, 2020, fotó: Jaap Arriens/NurPhoto /AFP