Hirdetés
Hirdetés
— 2024. augusztus 5.

A történelmi fogolycsere keretében szabadon engedték Szása Szkolicsenko orosz disszidens művészt is

A 2022-ben Oroszország ukrajnai invázióját ellenző művészeti akciója miatt letartóztatott, és hét év szabadságvesztésre ítélt Szása Szkolicsenko is érintett volt a múlt csütörtöki Moszkva és Washington között lezajlott fogolycserében.

Szása Szkolicsenkot szentpétervári művészt 2022 áprilisában vették őrizetbe, amikor az ukrajnai orosz invázió elleni tiltakozásul aktivista üzeneteket helyezett el egy szupermarket polcain. Most tizenöt, Moszkvában elítélt emberrel együtt engedték szabadon, társai közt amerikai és német állampolgárok, valamint orosz disszidensek voltak. A hidegháború óta nem látott mértékű akcióban Kreml a foglyokért cserébe nyolc külföldön letartóztatott ügynökét kérte – köztük több kémet és bérgyilkost – kérte az Egyesült Államoktól és Németországtól. A Moszkva és Washington közötti történelmi fogolycserére augusztus 1-jén került sor a török ​​fővárosban, Ankarában.

Vlagyimir Putyin elnök személyesen üdvözölte – öleléssel, csókkal, vörös szőnyeggel és katonai díszőrséggel – a visszatért oroszokat, köztük Vadim Kraszikovot, aki 2019-ben fényes nappal lelőtt egy Moszkva-ellenes csecsen harcost Berlinben.

Szkocsilenko „bűntette” egészen pontosan az volt, hogy öt darab árcédulát háborúellenes feliratokra cserélt ki egy bevásárlóközpontban, mindjárt a 2022-es februári invázió kezdete utáni első hetekben. A cédulákon a kelet-ukrajani város, Mariupol orosz pusztításáról szóló információkat tett közzé. Az egyik árcédula helyén például ez volt olvasható: „Az orosz hadsereg lebombázott egy művészeti iskolát Mariupolban. Körülbelül 400 ember rejtőzött benne az ágyúzások elől.”

Szása Szkolicsenko Fotó: Off-Kijev, Szigetmonostor

Ügyének tavalyi tárgyalása alatt Szkolicsenko azzal próbálta vigasztalni híveit és partnerét, hogy mosolyogva, egy nagy szívet ábrázoló szivárványszínű ingben, kezével szintén szívet formálva „üzent” zárt ketrecéből, ahol az oroszországi bírásogon a vádlottakat tartják. Támogatói figyelmeztették az orosz hatóságokat, hogy egészségügyi problémái miatt – cöliákia és szívbetegség – különösen veszélyeztetik a börtönkörülmények. Tavaly novemberben hét év börtönbüntetésre ítélték, ám több politikai fogoly között az elmúlt napokban váratlanul átszállították egy új helyszínre.

Szkolicsenko szabadon bocsátását társa, Szonja Szubotina is megerősítette egy, a művész támogatói által üzemeltetett Telegram csatornán közzétett videóban. Szubotina elmondta, hogy a művész is része volt a fogolycserének, és elindult Ankarából Kölnbe. A gép csütörtök késő este szállt le Kölnben.

Az orosz disszidensek és külföldi újságírók szabadon bocsátását szorgalmazó Pen America a honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy örömmel tölti el a szervezet tagjait Szása Szkolicsenko szabadulása, és továbbra is sürgetik az igazságtalanul bebörtönzött írók és művészek szabadon engedését.

Szása Szkolicsenko a börtönből üzenve nyitotta meg januárban a Szigetmonostoron megrendezett Off Kijev Biennálé című civil művészeti eseményt.

Az Oroszországban továbbra is bebörtönzöttek elleni ítéleteket a Kreml arra használja fel, hogy mások ne szólaljanak fel. Július 8-án Jevgenyija Berkovics színházi rendezőt és Szvetlana Petrijcsuk drámaírót hat év börtönbüntetésre ítélték a „terrorizmus” vádjával egy olyan darabért, amely 2020-ban Oroszország fő színházi díját nyerte el. A darab egy tündérmese stílusban meséli el, hogyan csábítottak orosz nőket az Iszlám Állam terroristáival való kapcsolatokra.

Szkolicsenkóéhoz hasonló ügyben ítéltek el nemrég egy szentpétervári művészt, Anasztaszija Djudjajevát és férjét. Azért találtattak bűnösnek, mert kormányellenes szlogenekkel ellátott szalvétákat helyeztek el egy szupermarketben. Szintén júliusban ítélték el „államárulás” vádjával Tatjána Laletina, szibériai animeművészt, mert 30 dollárt adományozott egy ukrán alapítványnak.

Az orosz kulturális élet számos tagja azonban beállt a kormány által elvárt sorba: támogatja Putyint és a háborút. Ezt sok esetben úgy teszik, hogy aktívan megtagadják az ukrán kulturális identitást, és részt vesznek múzeumok és más kulturális intézmények kisajátításában Ukrajna azon régióiban, amelyeket Oroszország megszállt vagy illegálisan annektált – számolt be a részletekről a The Art Newspaper.