Egy tudósból lett sci-fi író ötlete, a Lunar Codex elnevezésű űrművészeti projekt több ezer kulturális alkotást juttatna el a Hold felszínére.

A tervek szerint a jövő év végére annyi műalkotás lesz a Holdon, hogy több múzeumot is meg tudna tölteni. Az égitest létezésének 4,5 milliárd éve alatt eddig két művészeti tárgy került a felszínére a Földről. 1969-ben a Moon Museum névre keresztelt 19 x 13 mm méretű kis kerámia adathordozó Robert Rauschenberg, David Novros, John Chamberlain, Claes Oldenburg, Forrest Myers és Andy Warhol műveivel, melyet az Apollo 12 során hagytak a Holdon; majd 1971-ben , az Apollo 15 legénysége által elhlyezett 8,9 cm-es alumínium szobor, Paul Van Hoeydonck belga művész alkotása, egy stilizált , szkafanderes figura, mely az űrkutatás előrehaladása során elhunyt űrhajósoknak állít emléket Fallen Astronuat címmel.

Ez a lista most jelentősen bővülhet a Lunar Codexnek, a kanadai fizikus, költő, műgyűjtő és sci-fi író, Samuel Peralta által vezetett projektnek köszönhetően – írta meg a The Art Newspaper.

„Ez a legnagyobb globális projekt, mely a kulturális alkotások világűrbe juttatását célozza” – nyilatkozta Peralta a The New York Timesnak.

A projekt során körülbelül 30 000 művészeti, irodalmi, zenei, film-, színházi és egyéb alkotást – köztük néhány új, az alkalomra készülő művet – küldenek el a Hold felszínén lévő helyszínekre három, 2023 és 2024 novemberében indítandó leszállómodul fedélzetén. Az anyag nagyrészt a kortárs figuratív festészetre és rajzra összpontosító PoetsArtists magazin több mint 130 számából származik; Peralta a magazin kiadójával és szerkesztőjével, Didi Menéndezzel együttműködve szerezte be az alkotások miniatűr és digitalizált változatát.

A Lunar-Codexben többek közt megtalálhatók lesznek Oleszja Dzsurajeva ukrán művész fametszeteinek mikroszkópikus képei, valamint Connie Karleta Sales autoimmun betegségben szenvedő művész tekintetkövető rendszer segítségével készült alkotásai is.

A projekten keresztül a Holdra küldendő anyagok nagy részét apró, negyeddolláros méretű NanoFiche-re írják fel, amely egy rendkívül könnyű és tartós analóg tárolási forma, a mikroszkopikus képekkel. Ez a mikrofiche – azaz a mikrofilm lap – technológia még kompaktabb változata, amely régóta lehetővé teszi a nyomtatott anyagok és műalkotások gazdaságos archiválását. A NanoFiche-t úgy fejlesztették ki, hogy ellenálljon a szélsőséges hidegnek és melegnek, valamint az elektromágneses sugárzásnak. A hatékonyság érdekében bizonyos anyagokat digitális memóriakártyákon is elküldenek a Holdra.

Az adathordozókat a Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hivatal (NASA) részlege, a Commercial Lunar Payload Services (CLPS) szolgáltatásán keresztül küldik a Holdra, mely kereskedelmi és civil szervezetek számára vállal szállítást. Peralta a Lunar Codex projektet a jövőnek szóló üzenetként aposztrofálja, melynek célja, „hogy az utazók, akik megtalálják ezeket az időkapszulákat, felfedezhessék mai világunk gazdagságát” – mondta el a Designboomnak. Az adathordozók azt az információt közvetítik, hogy „a háborúk és a világjárványok, valamint a környezeti kataklizmák ellenére az emberiség talált időt az álmodozásra és a művészet létrehozására”.

Tavaly a brit művész, Sacha Jafri jelentette be, hogy a CLPS szolgáltatás segítségével elküldi saját művét, hogy az lehessen az „első hivatalos műalkotás a Holdon”. Nem sokkal ezután Jeff Koons is felfedte saját terveit szobrai holdbéli bemutatására vonatkozóan. Mind Koons, mind Jafri projektjében szerepeltek NFT-k is – azonban egyelőre mindkét küldetést homály fed.

Utazás a Holba – a NASA videóján.