A Kunsthalle Wien művészeti igazgatói tisztét az elmúlt években egy horvát női kurátor-kollektíva, a WHW tagjai látták el, de Bécs úgy döntött, mandátumuk lejártával nem hosszabbítanak velük szerződést. A döntés ellen több, rangos művészeti szakember kemény hangú nyílt levélben tiltakozik.

A WHW (What, How & for Whom) kollektíva, amelynek tagjai Ivet Ćurlin, Ana Dević, Nataša Ilić és Sabina Sabolović, 2019-től voltak a Kunsthalle Wien művészeti vezetői. Mandátumuk lejártának közeledtével a bécsi városháza kulturális tanácsa december végén pályázatot írt ki az intézmény vezetésére – ami azt jelenti, nem hosszabbítanak szerződést a jelenlegi vezetőkkel.

Most nemzetközi művészeti szakemberek, akik a L’Internationale nevű múzeumközi program közreműködői, nyílt levélben fejezik ki tiltakozásukat a döntés miatt. A levél szerzői között ott van például Zdenka Badovinac, aki jelenleg a zágrábi kortárs művészeti múzeumot (MSU) vezeti, korábban a ljubljanai Moderna Galerija igazgatója volt, Charles Esche, az eindhoveni Van Abbemuseum igazgatója, Joanna Mytkowska, a varsói Modern Művészeti Múzeum igazgatója és Manuel Borja-Villel, a madridi Museo Reina Sofía igazgatója is.

Mint írják, a WHW egy nagyon nehéz időszakban, a COVID évei alatt vezette a Kunsthalle Wien-t, és ezalatt sikerült releváns, nemzetközi mércével is jelentős programot megvalósítaniuk. A levél kiemeli azt is, hogy a WHW egy új, kollektív vezetési modellt, megosztott döntéshozatali módszert valósított meg, ami előremutató és egyben tanulságokat hozó gyakorlat a nemzetközi művészeti színtéren. Hangsúlyozzák azt is, hogy a Kunsthalle Wien programja az elmúlt években a művészeti gyakorlatok sokaságát vonultatta fel, a Bécstől keletre illetve délre húzódó régiókra figyelve, ami az osztrák főváros sokszínűségére is reflektált.

A nyílt levél szerint az, hogy a bécsi városvezetés nem kér ebből a programból, az a “saját sokszínű városának lenézése”, illetve érdektelenség a Globális Dél, illetve az egykori Habsburg birodalom dél-keleti régiói iránt, valamint azzal kapcsolatban, hogy ezek milyen viszonyban állnak a mai Ausztriával. A levél szerzői méginkább meghökkentőnek nevezik a döntést annak tükrében, hogy Bécs, figyelembe véve a pandémia időszakának nehézségeit és lezárásait, számos más intézményvezetővel szerződést hosszabbított.

A levél szerzői azt sejtetik, hogy a WHW-val azért szakítja meg a város az együttműködést, mert “egy kollektíva tagjai, nők és kívülállók”. Felszólítják a város kultúráért felelős tisztviselőjét, Veronica Kaup-Haslert, hogy “vizsgálja felül a döntést, illetve adjon ki közleményt, amelyben a valódi okokat tisztázza”.

A WHW-t 1999-ben alapították Zágrábban. Azóta a régió egyik fontos szerveződése, amely a horvát fővároson kívül Berlinben és Bécsben is működik. 2003-tól a zágrábi Gallery Nova-t működteték, 2018-tól kezdve pedig WHW Akademija néven nemzetközi művészeti szabadegyetemi programot valósítottak meg.