Art Dubai goes digital
Bár Abu Dhabi Louvre-ja vagy a 2022. 02. 22-én megnyílt dubaji Jövő Múzeumának futurisztikus épülete is gazdagítja az országot, és a művészeti színtér – jelentős részben az évenként megrendezett Art Dubai vásárnak is köszönhetően – hatalmas fejlődésen ment keresztül, egyelőre még nem a kortárs képzőművészet jelenti a fő vonzerőt a Dubaiba utazóknak.
Helyszíni beszámoló az Expo2020 művészeti installációiról és az Art Dubai-ról.
Az Egyesült Arab Emírségek közel másfél évtizede tanúsít nagyobb érdeklődést a kortárs iránt. Állami és magántőkét invesztálnak fantasztikus épületekbe és terekbe, hogy művészeti központokat, kiállítótereket, galéria negyedeket hozzanak létre; nyugati mintára szervezett szakmai fórumokat, biennálékat, művészeti vásárokat szponzorálnak. A legszembetűnőbbek az infrastrukturális fejlesztések, mint például az Alserkal Avenue, az Al Quoz iparnegyed területén 2007-ben létrehozott privát kezdeményezés, ahol kilencven raktárépületben élvonalbeli galériák működnek együtt egyéb üzletekkel. Itt rendezik meg többek közt január végén a Quoz Arts Fest-et is. A galériákat, műtermeket felölelő Tashkeel központ 2008-as alapítása óta szintén a kortársművészet és a dizájn egyik központja, akárcsak az edukációs és kutató helyszínként is működő Jameel Arts Center, mely az impozáns a Jaddaf Waterfront környékén található.
A Közel-Kelet és az arab világ mostani kulturális csúcsteljesítményét azonban a tavaly október elején nyitott, s most március végén záró Expo2020 jelenti, melyen a kortárs építészet és design mellett is hangsúlyos szerephez jutott a képzőművészet. Köztéri kortárs alkotások elkészítésére 11 térségbeli és nemzetközi művész kapott felkérést. Ez a public art program lett az első nagyszabású emirátusbeli szabadtéri kiállítás; kurátora az egyiptomi származású, Brüsszelben élő, innovatív kezdeményezéseiről ismert Tarek Abou El Fetouh volt. Koncepciójának alapját az iraki származású matematikus, csillagász, fizikus Ibn Al Haytham, az univerzumot kutató és a vizuális észlelés elméletét követő Book of Optics című munkája adta.
A legemlékezetesebb munkák közt említhető Monira Al Qadiri kuvaiti művész Chimera című közel ötméteres alkotása. A festett alumínium szobor egy olajfúró alakú, futurisztikus gigantikus lény a világűrből, mely az olaj előtti és utáni korszakot törekszik egy formába tömöríteni, különböző szimbólumokon keresztül gondolja újra az Öböl-régió múltját, jelenét és jövőjét.
A palesztin Khalil Rabah Egy pont az időben című installációja egy olyan, a 11. században feltalált eszközt elevenít fel, mely a földrajzi helyzet meghatározásához a természetes napfényt veszi alapul. A fehér márvány platformon elhelyezett alakzatok között a befogadó saját térbeli helyzetét térképezheti fel.
Az izlandi sztárművész Olafur Eliasson A hiányzó pavilon jelenléte című bronz szobra a grönlandi gleccserek olvadására utal, melyek percenként több tízezer, az alkotáshoz hasonló méretű jégtömböt veszítenek a globális felmelegedés következtében.
A koreai Haegue Yang Szonikus planetárium című több darabból álló installációja egy harangokkal díszített planetáriumot modellez. Az alkotás a fent említett iraki matematikus-csillagász megfigyelésein alapul.
Az Expo2020 záró hónapjának közepére időzített Art Dubai modern és kortárs művészeti vásár a Közel-Kelet műkereskedelmi csomópontja, a nagy nyugati nemzetközi központokon kívül rekedt, kevésbé reprezentált térségek alkotóinak és galériáinak biztosít megjelenési és piaci lehetőséget. A vásár népszerűségét és sikerét nemcsak a 30 ezer látogató, de a jelentős értékesítés is tükrözi. A rendezvényre 44 országból 104 galéria érkezett, közel felük az arab térségből: Észak-Afrikából és a Perzsa-öböl országaiból.
A vásárt idén visszaköltöztették eredeti helyszínére, az ókori arab építészet által inspirált ötcsillagos resort, a Madinat Jumeirah területére. A kortárs szekcióban a hagyományos technikák mellett a digitális médium előretörése volt szembetűnő.
A Modern szekcióban 11 művész szerepelt, az 1930-70 közötti korszak, papír, festmény, gobelin munkáival, melyek a kortárs alkotásokkal együtt szerepeltek.
A helyi galériák közül a Tabari Artspace standján az emirátusokbeli Maitha Abdalla ujjal festett, nagy méretű képein embertestű, állatfejű figurái harcoltak egymással. A Lawrie Shabibi galéria, az idei Velencei biennálé arab pavilonjában kiállító művésze, Mohamed Ahmed Ibrahim absztrakt, ornamentális munkáit tárta a közönség elé. Itt, és még több standon is láthatók voltak Mohamed Melehi, a posztkoloniális marokkói avantgárd képviselőjének jellegzetes, hullám motívumot ábrázoló művei. Az Isabelle van den Eynde galéria a térségbeli konceptuális művészet atyja, Hassan Sharif alkotásait mutatta be. A Ramallahban és Dubajban is galériát működtető Zawyeh a libanoni Dia Mrad bejrúti fotóit állította ki, melyek a 2020-ban történt robbantásra reflektáltak.
A vásáron egy új szekció, a Digital Art Dubai is bemutatkozott, mely a kripto-szféra és a műkereskedelem együttműködését reprezentálta, a részleg vezető partnere a Bybit kriptovaluta tőzsde volt. A luxus környezetben, a Jumeirah Mina A Salam Hotelben hagyományos vásári standokon 17 cutting-edge galéria népszerűsítette az NFT-t, a VR-t, a digitális videó művészetet, a crypto artot. A kiállítók között szerepelt a nemzetközileg elismert Postmasters galéria (New York, Róma) is, melyet, már az 1984-es kezdetektől a digitális kísérletezés, a technológia alapú művek felkarolása jellemzett.
Campus Art Dubai 9.0 Blockchain Edition programra olyan művészek jelentkezhettek, akik bizonyítottan digitális területen dolgoznak, tapasztalattal rendelkeznek a fotó, videó, animáció, hangművészet vagy az újmédia-művészet területén. A program végén a résztvevők elkészítették saját NFT műalkotásaikat, melyeket a vásáron mutattak be.
A kísérőprogramok között az idén először megrendezett Bybit Talks előadásai biztosítottak elméleti és edukációs hátteret a kriptoműalkotások és kriptovaluták összefüggéseihez.
A globális politika, az orosz-ukrán háború ténye az Art Dubai vásárra is begyűrűzött. A VIP megnyitó napján a tbiliszi Artbeat galéria egyik alapítója, Natia Bukia az ukrán nép melletti szolidaritása jeléül az ukrán zászló színeibe öltözött, s a standon is a kék–sárga dominált. A vásár vezetősége jelezte, hogy a belépőjegy eladásából származó összeg 25 százalékát az ukrán menekültek megsegítésére fordítják az UNICEF-en keresztül.
A közvetlen az Art Dubai után a Dubai World Trade Center területén megrendezett nagy népszerűségnek örvendő szatellit esemény, a háromnapos World Art Dubai kortárs művészeti vásár háromszáz hazai és nemzetközi galériával és egyéni kiállítóval szintén sok látogatót vonzott; valamint ilyenkor zajlik a tíznapos Sikka Art Fair és SIKKA Art & Design Festival is, mely az Al Fahidi történelmi negyed hagyományos épületeiben kapott helyet.