Fénysugarak a legborúsabb napokon. Művészeti vásárok az ukrajnai orosz invázió idején
Hogy a háború hosszabb távon miként hat a műkereskedelem különböző csatornáira, így a művészeti vásárokra, ma még nem megjósolható, hiszen nagyban függ attól, milyen irányt vesznek az események a következő hetekben-hónapokban, néhány rövidebb távú következmény azonban már érzékelhetővé vált.
Közel két hete megjelent írásunkban az orosz inváziónak az aukciós piacra gyakorolt első hatásait mértük fel; ezúttal a művészeti vásárokkal foglalkozunk. Az már a pandémia idején nyilvánvalóvá vált, hogy a vásárok piaca a műkereskedelem más ágazatainál is érzékenyebben reagál a válsághelyzetekre, hiszen úgy a gyűjtők, mint a kereskedők szempontjából ez a leginkább “mozgásigényes” ágazat, márpedig az utazásnak ilyen körülmények között rendszerint lélektani és gyakran adminisztratív vagy fizikai korlátai is vannak.
Könnyen lehet, hogy a vásárokra látogatók száma a következő hónapokban nem dönt majd rekordokat – bár, mint látni fogjuk, a háború kezdete utáni első nagyobb vásáron ez történt –, de a várható forgalmat illetően a galériák egyelőre inkább optimisták, még akkor is, ha standjaikról néhány törzsvásárlójuk – példának okáért a szankciók alá vont, vagy attól rettegő orosz oligarchák – hiányozni fognak.
Az invázió kezdete óta eddig egyetlen nagyobb vásár, az Art Dubai került megrendezésre. A márciusi vásár helyszíne a háborús konfliktus fényében meglehetősen kényesnek számít, hiszen
Dubai talán a legfontosabb célállomás a vagyonukat, s benne műgyűjteményüket a szankciók hatása alól kivonni igyekvő orosz oligarchák számára.
Vásári jelenlétük itt tehát az átlagosnál jóval nagyobb intenzitású lehetett, más kérdés, hogy üzleteket, legalábbis legálisan, a szankciós listákon szereplők nem köthettek. Talán a sajátos helyzet is magyarázza, hogy a korábban inkább apolitikus vásár ezúttal új arcát mutatta meg. A szervezők nyíltan kiálltak Ukrajna mellett, és a belépőjegyek értékesítéséből befolyt bevétel 25%-át az UNICEF-en keresztül az ukrán menekültek megsegítésére ajánlották fel. Nem korlátozták, sőt, azzal a nyilatkozatukkal, miszerint a vásár minden kiállítójának joga van demonstrálni kiállását Ukrajna mellett, inkább bátorították a résztvevők saját szolidaritási megnyilvánulásait. A georgiai (grúziai) Gallery Artbeat például a grúz nemzeti zászlót feszítette ki standján. Orosz kiállítók neve nem szerepelt a jóval az ukrajnai invázió kezdete előtt lezárt részvételi listán. Ott volt viszont közel 100 galéria a világ 44 országából, ami a vásár eddigi 15 kiadása között rekordot jelent. Ugyanígy rekordot döntött a látogatók 30 ezres száma is, és – a vásár vezetőinek nyilatkozatai szerint – a kiállító galériák összforgalma is.
A legközelebbi – fajsúlyos magyar részvétellel tervezett – vásár a még újnak számító, mindössze második kiadásánál tartó, de tavalyi sikeres bemutatkozásával nagy figyelmet keltett bécsi Spark Art Fair lesz március 24-27. között. A vásáron orosz galériák nem vesznek részt – mint ahogyan ukránok sem –, ennek azonban a kialakult helyzethez nincs köze. Renger van den Heuvel, a vásár igazgatója nem véletlenül tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy a kulturális csere a jelen körülmények között fontosabb, mint valaha és a vásár egy „fénysugár lehet a mostani komor napokban”.
Szántó Andrásnak az Artnet News-ban megjelent, korábban A mű által is idézett írására is hivatkozva van den Heuvel azt is elmondta, hogy az orosz kulturális élet szereplőivel szembeni általános bojkottot nem tartja járható útnak. „A művészet út a dialógus fenntartására; ezt az utat nem zárhatjuk le az orosz művészek előtt” – hangsúlyozta. Ha orosz galéria nem is, egy – Amerikában élő – orosz művész, Anastasia Samoylova szerepel a kiállítók között. A művész, aki a madridi Sabrina Amrani galéria standján állít ki, elmondta, hogy sokkolja őt az orosz invázió és emlékeztetett rá, hogy Csajkovszkijtól Tolsztojig, Malevicstől Popováig az orosz művészeknek korábban is kellett olyan időszakokban alkotniuk, amelyekre „államilag kezdeményezett háborúk” nyomták rá a bélyegüket és az a tény, hogy alkottak, nem a hatalomnak való behódolást, hanem a túlélést jelentette. A bécsi vásáron itthonról egyébként az acb Galéria, a Molnár Ani Galéria, a Kisterem, a Vintage Galéria és a Bécsben és Budapesten egyaránt működő Knoll Galéria vesz részt.
A vásárok sorában április 1-3. között a milánói Miart következik. Ukrán, illetve orosz galériák ezen a vásáron sem szerepelnek a 21 ország 142 résztvevő galériája között, de a szervezők közleménye hangsúlyozza, hogy „a vásárok olyan rendezvények, amelyek az egységet szolgálják, feladatuk, hogy a béke követei legyenek. Számunkra most a béke a legfontosabb”. (Ezen a vásáron az acb Galéria képviseli a magyar színeket.)
Nyilvánosságra került már az idei Art Basel Hong Kongon (május 27-29.) és az Art Baselen (június 16-19.) részvevő galériák névsora is. Eszerint egyik vásárnak sem lesznek kiállítói sem Ukrajnából, sem Oroszországból, azonban ez a tény sem függ össze az orosz invázióval. Utóbbival kapcsolatban azonban a vásárok vezetősége nyilatkozatot adott ki, amiben a leghatározottabban elítélik az Ukrajna elleni orosz inváziót és szolidaritásukról biztosítják az ukrán népet. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy a vásárnak aktuálisan nincs partneri kapcsolata semmilyen orosz vállalkozással. Bár orosz galériák nem szerepelnek az idei vásárokon, az Art Basel „nem hisz a nemzetiségi alapú diszkriminációban, és nem adott ilyen jellegű iránymutatást a résztvevő galériáknak. Az Art Basel biztos abban, hogy az oroszországi művészeti színtéren aktív személyek túlnyomó többsége vehemensen szemben áll a jelenlegi orosz rezsimmel és a korábbinál is erősebb az a meggyőződése, hogy az ő megnyilvánulásaikhoz platformot kell biztosítani”.
A legérdekesebb orosz-ukrán vonatkozású hírek eddig a svájci városban az Art Basellel párhuzamosan zajló, de hosszabb ideig látogatható, ugyancsak nagy hagyományokkal bíró Liste Art Fair szervezőitől érkeztek. Ezek a hírek azt jelzik, hogy a vásár és az azon rendszeresen, sok éve résztvevő galériák már egyfajta közösségként tekintenek önmagukra és mint közösség szervezik Ukrajnát támogató akciójukat. A vásár szájtján is olvasható az a felhívás, melyen a Liste vezetői és összesen 8, az orosz invázió által közvetlenebbül érintett országokban – főként Lengyelországban és Romániában, kisebbrészt Észtországban és Georgiában (Grúzia) – működő, az idei vásárra jelentkezett galéria együtt kérik mindazokat a galériákat, melyek akárcsak egyszer is részt vettek a múltban ezen a vásáron, hogy anyagilag is támogassák az országaik határára érkező ukrán menekültek fogadásában a legnagyobb szerepet vállaló, és az érintett országok galériái által ajánlott lengyelországi és romániai alapítványokat. Hivatalosan még „a vásárra jelentkezett” és nem „a vásáron résztvevő” galériákat kell írnunk, mert az idei Liste kiállítói névsora még nem nyilvános, de az említett galériák nyilvánvalóan megkapták már az értesítést jelentkezésük elfogadásáról.
Erre a vásárra idén elfogadták két orosz galéria, a Moszkva mellett New Yorkban is kiállítótérrel rendelkező Fragment és a csak Moszkvában működő Osznova Gallery jelentkezését is. A két galéria azonban mégsem lesz ott Baselben, mert az orosz invázióra reagálva lemondták részvételüket, kérve, hogy helyüket a vásár vezetése bocsássa két ukrán galéria rendelkezésére. Joanna Kamm, a vásár igazgatója az orosz galériák gesztusát a valódi szolidaritás megnyilvánulásának nevezte és hangsúlyozta, hogy mindketten továbbra is a „Liste-közösség” fontos tagjai maradnak. Egyúttal bejelentette, hogy a két ukrán galériát a visszalépőkkel közösen választják ki és tőlük nem kérnek részvételi díjat sem. Egyéb költségeik fedezéséhez a vásáron a közép-és kelet-európai térségből érkező más galériák járulnak hozzá – közölte, konkrét nevek említése nélkül. A két kiválasztott ukrán galéria az idei Velencei Biennálé még bizonytalan sorsú ukrán pavilonjában is érdekelt kijevi The Naked Room és az ugyancsak kijevi Voloshyn Gallery, melynek tulajdonosai az invázió kezdetekor az USÁ-ban rekedtek, ahol épp egy nagyobb kiállításon mutatták be művészeiket Miamiban. Kijevi galériájuk jelenleg óvóhelyként szolgál.
Információink szerint a tavaszi hónapok többi nagyobb nemzetközi művészeti vásárán, így az Art Brussels-en sem állítanak ki sem orosz, sem ukrán galériák.
