„Volt idő, amikor volt jövőképünk, és a kreatív iparágakat a bankszektor után a második legfontosabb gazdasági területként ismerték el. Erre kellene visszatérnünk, mert ez szól a fiatalokhoz, táplálja a kalandvágyukat és tükrözi a társadalom találékonyságát” – fejtette ki az indiai születésű brit művész.
Nemzetközi kutatóknak először sikerült emberi DNS-nyomokat kimutatniuk jégkorszaki sziklafestmények pigmentjeiből. Az áttörés új lehetőséget kínál arra, hogy ne csak a művek korát és technikáját, hanem alkotóik genetikai hátterét is vizsgálják, alapjaiban formálva át az archeogenetika és a művészettörténet kutatását.
Szotyizás Veszprémben, második évforduló a Bartók Béla úton, huszadik szülinap a Ráday utcában, mementó és remény a Goliban, apokalipszis a Hősök terén – heti kiállítási körkép.
Balatoni nyár, rajzalapú alkotó, emberi kapcsolódás, kollektív tapasztalás, rijekai Ladik – kiállítások vízpartokon és házak közt.
— 4 perc olvasás
Mexikóban jelenleg nemcsak a következő világbajnoki futballmérkőzések tartják izgalomban a közvéleményt. Az ország kulturális életét egy rendkívül feszült vita uralja: egy művészeti aktivistákból álló csoport mindent megtesz azért, hogy a 20. századi mexikói művészet egyik legjelentősebb magángyűjteménye – benne tíz Frida Kahlo-festménnyel – ne kerülhessen tartósan külföldre.
Itt megtalálja a nyomtatott Műértő lapszámait 2011 és 2021 között, letölthető *.pdf formátumban.
