Hatvan éves korában elhunyt Roman Uranjek szlovén képzőművész, az IRWIN csoport és az NSK, azaz a Neue Slowenische Kunst egyik legfontosabb tagja, a közép-európai képzőművészet megkerülhetetlen alakja – a hírt a művészt képviselő Molnár Ani Galéria is megerősítette.

A közép-európai neoavantgárd képzőművészet fontos alkotója, Roman Uranjek 1961-ben Trbovljeben született. Az 1980-as években alakult, nemzetközileg elismert művészcsoportok, az IRWIN és a Neue Slowenische Kunst (NSK) alapító tagja volt. A szakrális művészet, a szlovén művészet, a történeti avantgárd és a szocialista realizmus motívumait kisajátító és átértelmező alkotásaival Uranjek kitörölhetetlen hatást gyakorolt a szlovén kortárs művészetre – írja közleményében a galéria.

2002-től halála napjáig dolgozott az At Least One Cross a Day (Legalább egy kereszt naponta) című sorozaton, amely több mint 25 000 alkotáson, változatos művészeti eszközökkel, különböző kontextusokban jeleníti meg az IRWIN csoporthoz is szorosan kötődő kereszt szimbólumot. 2014-ben kezdett el közösen dolgozni a DATES című projekten a Radenko Milak festőművésszel, felismervén, hogy mindkettőjük művei szorosan kapcsolódnak a kulturális és a politikai aktivizmushoz.

Roman Uranjek életét, művészi pályáját meghatározta az a művészkollektíva (és bizonyos értelemben életforma-közösség), amelyben a nyolcvanas évektől Ljubljanában részt vett, a város markáns és színes ellenkulturális színtere.

Egy 2019-es, az artportal-nak adott interjújában így emlékezik: “Most 57 éves vagyok, és annyit elmondhatok, hogy a legjobb időszak a Novi Kolektivizem volt. Huszonkettő voltam, Ljubljanában színházi emberekkel ismerkedtem meg, közösen kezdtünk gondolkodni, lett egy csoportos akciónk, közben jó barátságba kerültem azokkal is, akik a Laibach alapítói lettek. Mindez 1980-83 között kezdődött. És arról beszélgettünk, hogy nem az egó a fontos, nem az, hogy én legyek a legjobb a városban, hanem ehelyett próbáljuk meg az energiákat összeadni, és forduljunk Nyugat felé. A Laibach-os barátommal, Dejan Knezzel együtt – akivel közösen jártunk iparművészeti középiskolába –, érdekelt minket az imázs, a corporate design, összehoztunk egy design-csoportot, amit úgy hívtunk, Novi Kolektivizem. Az első munkánk a Neue Slowenische Kunst arculata volt. (…) És arra is rájöttünk, hogy ezt könnyebb csinálni, ha csoportban dolgozunk. Közben persze minden művész önálló egó. Csakhogy nagyon könnyű önismétlővé válni, ha egyedül dolgozol, bezárva az egódba. Míg ha egy csoportnak vagy a tagja, akkor működésbe lép az ókori filozófiai elmélet: tézis-antitézis-szintézis. Így közelítem meg én is a csoportos munkát, minden kép, amit létrehoztunk, szintézis eredménye.”

Borítókép: Installation of IRWIN. Dreams and Conflicts at Palazzina dei Giardini, Galleria Civica di Modena. Fotó: Follow IRWIN / Facebook