A 100 leglátogatottabb múzeumban 31%-al jártak többen, mint egy évvel korábban – de még mindig 69%-al kevesebben, mint 2019-ben. Hogy a múzeumlátogatási kedv még korántsem a régi, azt jól mutatja az is, hogy a növekedés nem sokkal nagyobb, mint a nyitvatartási napok számának bővülése; a 31%-al több – 54 helyett 71 millió – látogató átlagosan 17%-al több nyitvatartási nap között oszlott meg tavaly.

Az átlagok persze a különböző országoknak a pandémiával szembeni eltérő védekezési stratégiája miatt ezúttal is komoly szóródásokat takarnak. Míg az orosz múzeumok többsége csak 10 napig tartott zárva a pandémia miatt, a holland múzeumok átlagban 150, a britek 139, a németek pedig 138 napon keresztül nem nyitottak ki. Amin a COVID sem változtatott: továbbra is a párizsi Louvre a legnépszerűbb múzeum, de míg a csúcsévekben az ottani számok a tízmilliós küszöböt ostromolták, ezúttal az 5%-os növekedéssel együtt is csak 2,8 millió látogatót fogadtak.

Ez az öt százalék jóval elmarad az átlagtól és még inkább az olyan kiemelkedő növekedést produkáló intézményektől, mint pl. a moszkvai Multimedia Art Museum (+421%), a washingtoni National Gallery of Art (+133%), vagy a tokiói National Art Centre (+113%). Van azért jócskán meglepetés is a Top 10-ben; mindenekelőtt az, hogy ebbe az elit körbe négy orosz múzeum is bekerült. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy ezt a teljesítményt idén nem fogják megismételni, még akkor sem, ha az érintett múzeumok nem egyforma mértékben vannak „ráutalva” a külföldi látogatókra.

A négy orosz múzeum közül ketten a dobogóra is felfértek: a Louvre mögött a szentpétervári Állami Orosz Múzeum a második 2,26 millió látogatóval, a moszkvai Multimedia Art Museum pedig a harmadik – itt 2,24 millióan jártak tavaly. A szentpétervári Ermitázs 1,65 millió látogatóval a hatodik, a moszkvai Tretyakov Képtár 1,58 millióval a kilencedik. Hozzá kell tennünk, hogy a kínai múzeumok többsége, így a legutóbbi második, a pekingi National Museum of China idén csak későbbre ígért adatszolgáltatást, így nem szerepelnek a listán.

A legrosszabbul a nagy londoni múzeumok jártak, nemcsak a zárvatartási napoknak az egy évvel korábbival megegyező száma, hanem a legtöbb blockbuster kiállításuk elmaradása miatt is. A British Museum legalább, ha csak szerény 4%-al is, de növelni tudta látogatóinak számát, ám 1,32 millióval így is kiszorult a TOP 10-ből. Rosszabbul járt a Tate Modern, ami 19%-os visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, így csak tizenhatodik a legfrissebb listán 1,15 millió látogatóval.

Viszonylag elégedetten tekinthetnek vissza 2021-re a nagy amerikai múzeumok. Az egy évvel korábbi drámai visszaesés után a Metropolitan Museum of Art számai 84, a washingtoni National Gallery of Arté 133, a MOMÁ-é pedig 64%-ot javultak; az abszolút számok, ebben a sorrendben: 1,96, 1,7 illetve 1.16 millió.

Minden gond ellenére igen jól mutatkozott be tavaly néhány új, év közben megnyitott múzeum, melyek között közgyűjtemények és magánmúzeumok egyaránt vannak. A berlini Humboldt Fórum fél év alatt 515 ezer, a párizsi Bourse de Commerce-Pinault Collection 509 ezer, a sangháji Museum of Art Pudong 450 ezer, míg a csak novemberben megnyitott hongkongi M+ a rövid idő alatt is 371 ezer érdeklődőt vonzott.

A közép- és kelet-európai intézmények közül a legtöbben a varsói Királyi Palotában jártak; 1,16 milliós számuk az előkelő 14. helyhez volt elég. A krakkói Nemzeti Múzeum a 32., a bécsi Kunsthistorisches Museum a 43., az Albertina a 83., míg az ugyancsak bécsi Felső Belvedere a 92. a listán. A 100-as listára való felkerüléshez legalább 307 ezer látogatóra volt szükség.

Idehaza a hagyományokat követve tavaly is a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria vonzotta a legtöbb érdeklődőt. Előbbi intézményünk kis mértékben – 164 ezerről 167.485-re –, a Nemzeti Galéria viszont igen jelentősen, 66 ezerről 166.731-re tudta növelni a látogatószámot. Természetesen még ezek a számok is jóval alacsonyabbak, mint a 2019. éviek: akkor a Szépműben 509 ezren, a Galériában 400 ezren jártak.

Borítókép: Látogatók a MOCA-ban, Los Angelesben, Xu Zhen kínai képzőművész alkotása előtt, az In Just a Blink of an Eye című kiállításon, 2019-ben. Fotó: Joey Zanotti / Flickr