Április 2-án Donald Trump amerikai elnök átfogó „kölcsönös” vámokat jelentett be az USA-ba importált összes árura, amelyek április 9-én léptek hatályba, majd néhány órával később 90 napra felfüggesztették őket – a Kínára vonatkozó vámok kivételével. Az így keletkezett globális zavar a nemzetközi műpiacot is érinti.

A vámok, az importált árukra kivetett adók már régóta részei Trump gazdasági programjának, az elnök az amerikai belföldi gazdaság növekedésének kulcsfontosságú részeként tekint rájuk. Ezek a lépések máris súlyos következményekhez és zűrzavarhoz vezettek számos iparágban, többek között a művészeti piacon is.

Az első, márciusi bejelntés után az április 2-i sokkal messzebbre nyúlt: a minden importált árura kivetett, átfogó, 10%-os „alapvám” mellett az amerikai elnök további, akár 50%-os vagy magasabb vámokat vetett ki több mint 60 országra. Április 9-én, miközben a vámok által érintett országok a kormányzatával való tárgyalásokra törekedtek, Trump 90 napos szünetet jelentett be. Tehát marad a 10%-os alapvám az USA-ba irányuló összes importra, kivéve a Kínából származó importot.

A művészeti szakemberek és jogászok körében a jelenlegi felfogás szerint a műtárgyak valószínűleg mentesülnek a vámok alól, bár a kérdés körül nagy a zűrzavar. Ennek az olvasatnak a fő oka az, hogy a Fehér Ház által április 2-án kiadott tájékoztató szerint felsorolt árucikkek, köztük a „műalkotások, fényképek és plakátok” nem tartoznak majd a kölcsönös vámok hatálya alá.

„Bár a műalkotások hagyományosan mentességet élveztek, a közelmúltban hozott végrehajtási rendeletek és az azok végrehajtásához használt jogszabályok bizonytalanságot okoztak azzal kapcsolatban, hogy ez a mentesség továbbra is érvényes-e” – mondta Paul Donovan, a UBS Global Wealth Management vezető közgazdásza. „Ugyanis a kereskedelmi vámok legutóbbi köre úgy tűnik, hogy minden műalkotásra kiterjed, bár a kategorizálás nem következetes. Nem valószínű, hogy a művészeti termelés és értékesítés összetettségét teljes mértékben figyelembe vették a jelenlegi rendeletalkotás során.”

„Az olyan kategóriák, amelyek átjárhatóak, mint a funkcionális művészet, a design munkák vagy a korlátozott példányszámú művek, szürkébb területen mozoghatnak” – jegyezte meg Katrina Aleksa, művészeti tanácsadó és a The Association of Women in the Arts  társalapítója. Az iparági szereplők azt is megjegyezték, hogy a digitális és a performanszművészet kategorizálása szintén problémákat okozhat. Emllett a műalkotások esetében a vámok hiánya nem hozza közvetlenül hátrányos helyzetbe az amerikai vállalatokat – érvelt Aleksa. Edouard Gouin, a Convelio műtárgyszállító cég vezérigazgatója és társalapítója úgy véli, hogy 70 százalék az esélye annak, hogy a műalkotásokra nem fognak vámokat alkalmazni.

Gouin megjegyzi viszont, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a tárgyalások előrehaladtával a művészet „alku tárgya” lehet. Ez arra késztetheti a gyűjtőket, hogy külföldön vásároljanak és szabadkikötőkben tárolják szerzeményeiket, ami végső soron az Egyesült Államokon kívüli raktározó cégeknek kedvezne.

Eközben az Egyesült Királyság közzétette azoknak az amerikai termékeknek a listáját, amelyeket a megtorló vámok célba vehetnek. Ez többek között „festményeket, például olajfestményeket, akvarelleket és pasztellképeket, valamint teljes egészében kézzel készített rajzokat” és „eredeti szobrokat” tartalmazott.

A korábban mentesített iparágak, például a filmek is felkerültek a vámköteles áruk listájára. A feszültségek növekedésével ez kifejezetten kiterjedhet a műalkotásokra is.

Egy másik fontos kitétel: a vámok – amennyiben alkalmazni fogják őket – a műalkotás származási országa, vagyis az előállítás helye alapján kerülnek megállapításra. A művész állampolgársága és az az ország, ahonnan a műalkotást szállították, nem feltétlenül befolyásolja az kirótt vámot.

A vámháború további, a műkereskedelmet érintő hatása, hogy jelenlegi gazdasági volatilitás jelentős ingadozásokhoz vezetett a szupergazdagok vásárlóerejében. A Bloomberg milliárdos-indexe szerint április 3-án, a vámok bejelentését követően a világ 500 leggazdagabb emberének összesített vagyona 208 milliárd dollárral csökkent – ez a legnagyobb egynapos csökkenés a COVID-19 járvány kezdete óta (a szünetről szóló híreket követően azóta emelkedett). Az ilyen mértékű ingadozások valószínűleg hatással lesznek a jómódú műgyűjtők hangulatára, akik esetleg visszatartják a vásárlásokat, amíg az ingadozás mérséklődik, vagy hosszabb időt szánnak arra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem esnek áldozatul a logisztikai változásoknak.

Az iparágban a nemzetközi galériák mérlegelik az Egyesült Államokkal kapcsolatos terveiket, ahogyan az a múlt hónapban javasolt első körös vámok bevezetésekor is történt. Az Egyesült Államokban működő galériák eközben továbbra is vizsgálják, hogy milyen nehézségekbe ütközhet az érintett országokban élő művészek munkáinak bemutatása és értékesítése. Még ha a műalkotások meg is ússzák a közvetlen adóztatást, a környező ökoszisztéma nem. A megemelkedett szállítási költségek, a szigorúbb vámvizsgálat és a gazdasági bizonytalanság mind hosszabb árnyékot vet a nemzetközi művészeti tranzakciókra.

Forrás: Artsy

Boírtókép: Sergei GAPON / AFP