A döntés súlyosan veszélyezteti Berlin kulturális vezető státuszát a város múzeumigazgatói szerint.

A berlini kormány a kitartó tiltakozások és a művészeti ágazat figyelmeztetései ellenére keresztülvitt egy 130 millió eurós csökkentést, mely a kulturális költségvetés 12%-át jelenti. A csökkentés, amely a város 2025-ös kiadási tervének része, széles körben aggodalmat váltott ki, intézményi bezárásokat és Berlin kulturális központi státuszának veszélyeztetettségét vetítve elő.

A költségvetés csökkentése eltér Berlin korábbi tervétől, amely szerint a város kulturális tereit éppenhogy újabb tőkebevonással kívánták megerősíteni. Németország 2021-ben még rekordösszegű, 2,1 milliárd eurós kuturális támogatást hagyott jóvá szövetséi szinten; ez 155 millió eurós növekedés volt 2020-hoz képest.

A művészek érdekvédelmi csoportjainak tiltakozásai és a múzeumi vezetők év végi hónapban kinyilvánított ellenvetései haszatalannak bizonyultak a kormány változtatásainak megállításában. Pedig felszólították a tisztviselőket, hogy kulturális szakértőkkel együtt tárják fel a megszorítások várható következményeit.

A The Art Newspaper idézte Emma Enderby-t, a KW Institute for Contemporary Art igazgatóját, aki elmondta, hogy az általa vezetett múzeumot máris érinti a terv, úgyhogy úgy döntött, nem újítja meg a munkatársak szerződéseit, és a tervezett programokat – köztük a közönség bevonására irányuló kezdeményezéseket is – visszavágja, mivel a múzeum 2025-ös költségvetésének részletei egyelőre nem tisztázottak.

Kai Wegner polgármester, a CDU tagja védte a megszorításokat, mondván, azok elengedhetetlenek a város pénzügyi fenntartásához, mivel a 2024-es bevételek erősen csökkentek.

Paul Spies, a Berlini Múzeumok Szövetségének társelnöke arra figyelmeztetett, hogy a hirtelen csökkentések arra kényszeríthetnek egyes intézményeket, hogy a munkaszerződéseket a megállapodás szerinti határidő előtt felmondják, mivel sok szervezetnek nincs tartalékköltségvetése, amelyre támaszkodhatna.

A magánfinanszírozás nélküli német múzeumok különösen nagy kihívásokkal néznek szembe, mivel a gyűjtemények működtetése körüli fix költségek sok esetben a költségvetés mintegy 80 százalékát emésztik fel, így számos kiállítás és kiegészítő program törlésének veszélye is fennáll.

Egyes szakértők rámutattak, hogy a németországi közmúzeumok jogilag nem támaszkodhatnak úgy a magán tőkére, mint az Egyesült Államokban és Európa más részein működő hasonló szervezetek, ami a nemzetközi kreatív központokhoz képest kevésbé teszi biztossá a jövőjüket.

Borítókép: Soeren Stache/dpa SOEREN STACHE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP