​​Az emberi testet alkotásaikban felhasználó művészek már régóta együtt élnek az online cenzúrával, de a közelmúlt eseményei olyan nyugtalanító tendenciát indítottak el, amely a mesterséges intelligenciával dolgozó művészeket különösen hátrányos helyzetbe hozza. 

Az internetes jogszabályok megalkotására való törekvés, különösen a gyermekek online védelmének érdekében, nagy nyomást gyakorol a technológiai vállalatokra, hogy folyamatosan résen legyenek a tiltottnak értelmezhető tartalmakat illetően – különben szigorú büntetéseknek néznek elébe. A techcégek korábbi laza hozáállásának későbbi buzgó túlkorrigálása a művészi kifejezésmód visszaszorulásához vezetett, különösen azon alkotók esetében, akik munkáikban megjelenítették az emberi testet.

A közelmúltban meghozott átláthatósági jogszabályok arra késztették például az Instagramot, hogy bevezesse az„ajánlási irányelvet”, melyre az ún. „szexuálisan szuggesztív” tartalmak miatt volt szükség.

A művészek már hozzászoktak az állítólagos „szexuális szándék” miatti cenzúrához, függetlenül attól, hogy emberi testet ábrázoló alkotásaik szexuális témával foglalkoztak-e vagy sem; sőt ahhoz is, hogy gyakran azzal vádolták őket, hogy pornográfiát árulnak a honlapjaikon. Sokakat sarokba szorítottak, mint például a neves digitális művészt Simone Garciát, más néven „cymoonv”-t, aki a Hyperallergicnek elmondta, hogy épp a test szexualizálását megkérdőjelezni hivatott műalkotásai csak úgy maradhattak fenn a különböző online platformokon, hogy folyamatosan „szexuális tevékenység”, „káros tartalom”, „szexre való felhívás” címkékkel látták el őket; pont megsemmisítve az eredeti művészi mondanivalót.

„A műveim direkt olyan algoritmuson belül készülnek el, amely naprakész az új szabályokat illetően – de így sajnos a kreativitás teljesen kihal” – magyarázta Leah Schrager művész, akinek népszerű online személyisége, az OnaArtist a performatív szexualitást állítja pellengérre. A  projekt az interneten és a művészvilágban egyaránt visszhangra talált, így furcsán hatott, amikor új munkája, amely a generatív mesterséges intelligencia segítségével álomszerű, absztrakt képeket hoz létre, amelyeket a kommentekből származó felkérések ihlettek, megdöbbentően kevés figyelmet kapott.

„Mióta elkezdtem megosztani az AI képeimet, azt tapasztaltam, hogy a többségük nagyon kevés elérést kap a nem követők, és a jelenlegi követők körében. Vagy a követőim nem szeretik az AI munkáimat, vagy az Instagram nem engedi, hogy az AI munkáim elérést kapjanak” – mondta Schrager.

„A Twitter fiókomat véglegesen »érzékenynek« nyilvánították és eltávolították a kereső fülről; a tartalmaimat még a meglévő követőim elől is elrejtették. Pedig ez volt a kriptoművészeti térben a hálózatépítés fő platformja, így a tilalom kevesebb autonómiát jelent és nehezebb megélhetést egy digitális művész számára”.

Az Internet Watch Foundation szerint egyre nagyobb aggodalom tapasztalható az AI által generált tiltott online anyagok, különösen a gyermekek szexuális zaklatását bemutatók miatt, amelyek ráadásul nagyon gyorsan terjednek. Azonban például a Meta tartalommoderáló mesterséges intelligenciája, amely képes felismerni, hogyan készült egy kép, a generatív mesterséges intelligenciát eszközként alkalmazó művészek által készített nem ártalmas munkákat is cenzúrázza.

Ahogy a platformok – és a kormányok – célba veszik az AI által generált tiltott képeket, a művészekre is rájár a rúd, mivel egyelőre a technológiai vállalatok igen keveset tettek azért, hogy a művészi szempontokat beépítsék a moderálásba, a mesterséges intelligenciára bízott cenzúrázás pedig nem elég kifinomult. Így azonban rendszeresen a szabad véleménynyilvánítás esik áldozatul a káros anyagok felkutatása és a büntetések elkerülése közben. 

Borítókép: Simone Garcia mesterséges intelligenciával készített alkotása