A Human Rights Watch friss jelentése szerint a Kínai Népköztársaság az utóbbi három évben ráéerősített az országban élő jelentős számú muszlim kisebbség vallási épületeinek eltüntetésére.

A Human Rights Watch (HRW) tegnap közzétett új jelentése szerint a kínai kormány 2020 óta jelentős számú mecsetet rombolt le vagy zárt be Gansu (Kanszu) )tartományban és a Ningxia (Ninghszia) autonóm régióban, illetve átalakította vagy eltávolította az épületek jellegzetes iszlám elemeit, például a kupolákat és minareteket.

A jelentés egy nagyobb – bár következetlen – kampány részeit dokumentálja a vallási és különösen az iszlám építészeti örökség ellen Kínában. „Tudjuk, hogy a kínai kormány más fontos vallási zarándokhelyeket is lerombolt”, köztük az Ordam Mazar és az Aksu szent temetőket az ujgurok lakta Xinjiangban (Hszincsiang) – mondta Elaine Pearson, a HRW ázsiai igazgatója a The Art Newspaper-nek.

„Xinjiang-szerte számos szent hely található, ahol többezer éves iszlám hagyományok vannak. Néhány városbn, ahová turisták járnak, a muszlim mecsetek és helyszínek érintetlenek maradnak, ilyen például Kashgar és Ürümqi, ami arról árulkodik, hogy a kínai kormány szelektív módon közelíti meg a kérdést” – mondja Pearson. „A kulturális örökség védelméért felelős UNESCO-nak, felül kellene vizsgálnia a Selyemút mentén és máshol található, vallási jelentőségű, veszélyeztetett helyszíneket, és fel kellene hívnia a kínai kormány figyelmét a jelentőségükre.”

A HRW megbízott kínai igazgatója, Maya Wang így fogamaz: „A kínai kormány mecsetek bezárása, lerombolása és újbóli felhasználása része annak a szisztematikus erőfeszítésnek, amellyel az iszlám gyakorlását próbálja megfékezni Kínában”.

A Ningxia fővárosában, Yinchuanban található Nanguan mecset hagymakupoláinak és más részeinek 2020-as eltávolításáról széles körben beszámoltak és elítélték; a HRW mostani jelentéséből kiderül, hogy ez a gyakorlat korántsem egyedülálló.

Xi Jinping, Kína vezetője 2016-ban tett közzé felhívást a vallás „sinizálásának” folytatására. Saját, ún.„mecsetkonszolidációs” politikáját először 2018-ban vázolta fel részletesen egy belső pártdokumentumban, amely arra utasította a helyi önkormányzatokat, hogy „erősítsék meg az iszlám vallási helyszínek építésének, felújításának és bővítésének szabványosított irányítását”. Hangsúlyozta, hogy tilos újonnan tervezett iszlám helyszíneket építeni, és, hogy ahol lehet, csökkentsék a mecsetek számát.

A HRW jelentése személyes beszámolókra, kormányzati dokumentumokra, a hui muszlimok által közzétett képekre és műholdfelvételekre hivatkozik. A hivatalos számok hiánya miatt azonban a szervezet nem tudja pontosan meghatározni, hogy hány mecsetet érintettek a két észak-nyugati területen, ahol jelentős számban élnek a Kínában többségében muszlim etnikai kisebbséghez tartozó huik.

2021-ben az amerikai székhelyű nonprofit Radio Free Asia arról számolt be, hogy Ningxia 4203 mecsetéből körülbelül 400-500 zárt be 2014 óta. Hannah Theaker és David Stroup hamarosan napvilágot látó jelentése szerint 2020 óta Ningxia mecseteinek egyharmada zárt be.

A jelentés Ma Ju hui aktivista kutatásaira támaszkodik, aki szerint a „konszolidáció” célja, hogy a szószékek és a mosakodó kutak, helyiségek, valamint a külső építészeti jellegzetességek eltávolításával visszatartsa a muszlimokat a közös vallásgyakorlástól. Mindeközben a megmaradt mecseteket pedig megfigyelőberendezésekkel látják el.

A HRW jelentésében említett két területen él Kína második és harmadik legnagyobb muszlim lakossága Xinjiang után. A független Australian Strategic Policy Institute nevű szervezet szerint 2017 óta Xinjiangban a mecsetek felét teljesen lerombolták, a megmaradt épületek nagy részét pedig megrongálták.

Kínában utoljára az 1950-es években, az 1949-es kommunista hatalomátvétel után volt tapasztalható ilyen széles körű mecsetbezárás és rombolás. A válogatás nélkül mindent pusztító kulturális forradalom 1966-os kezdetére Ningxia mecseteinek már mintegy 90 százaléka eleve le volt rombolva. A még 2014-ben Kínában található 39 135 mecsetből (24 100 Xinjiangban, 4 606 Gansuban és 4 203 Ningxiában) a legtöbbet a kulturális forradalom után, az 1970-es évek végén, a Teng Hszia-ping nevével fémjelzett reform és nyitás korszakában építették.

Borítókép: a xinjiangi Dunhuang mecsete. Fotó: Wikipedia