Régiónk egyik legismertebb gyűjtője megválik kollekciója egy részétől, hogy figyelmét a jövőben kizárólag a női alkotóknak szentelje. Az árverésen magyar művek is szerepelnek. – Eredmények frissítve a cikk végén!

A világ legfontosabb magángyűjtőinek TOP 200-as listáján minden évben felbukkanó, 72 éves lengyel Grażyna Kulczyk jogot tanult, majd férjével, Jan Kulczykkal közösen egy energetikai, telekommunikációs és autókereskedelmi cégekből álló birodalmat épített ki. A műgyűjtést is férjével közösen kezdte, de válásuk után is nem lankadó lendülettel folytatta. Alapvetően kortársakat gyűjtött, illetve gyűjt, kezdetben lengyel, később regionális fókusszal. Szülővárosában, Poznańban  2003-ban művészeti és kereskedelmi központot nyitott, míg legnagyobb álmát, a saját múzeumot 2019-re tudta megvalósítani.

Kezdetben ez ügyben is Poznańban vagy Varsóban gondolkodott, de miután a helyi hatóságokkal egyik városban sem sikerült megállapodnia, gondolt egy merészet és a svájci Alpokban, Davos és St. Moritz között vásárolt meg egy XII. századi kolostort és a mellette lévő egykori sőrfőzdét. A fiatal svájci építészek tervei alapján átalakított, egymással összekötött épületekben 2019-ben nyitotta meg múzeumát. (A Museum Susch-t a Műértő 2019-es nyári számában mutattuk be.)

A helyszínválasztás nagyon tudatos döntés volt; Kulczyk a „slow art” lelkes híveként a lassú, elmélyült, a „nagyvilág zaját” kizáró művészetfogyasztásra alkalmas helyet keresett és talált a kis engadini településen. Az, hogy a gyűjtő már eddig is kiemelt figyelmet szentelt a női alkotóknak, a Museum Susch kiállítási programjában is jól érzékelhető, most azonban Kulczyk, egy újabb jelentős lépést téve ezen az úton, elhatározta, hogy a továbbiakban kizárólag velük foglalkozik. Ebben az összefüggésben döntött arról, hogy megválik mintegy 200 műtárgytól, amelyek most három estén keresztül, október 18-20 között kerülnek kalapács alá a legnagyobb lengyel aukciósháznál, a DESA Unicum-nál, mely ennek kapcsán nemcsak a lengyel, hanem a regionális műpiac „precedens nélküli” eseményéről beszél.

„Hogy miért válok meg ezektől a művektől?” – tette fel magának Kulczyk a kérdést, amit rögtön nyilvánosan meg is válaszolt: „Ezek a munkák nagyon sok örömet szereztek nekem, de ideje hagynom őket elmenni, nem akarom őket kisajátítani. Meggyőződésem, hogy segíthetnek növekedni, fejlődni sok más gyűjteménynek, inspirálhatnak más gyűjtőket, energiát adhatnak nekik, hogy támogassák a művészetet. Én pedig arrafelé megyek tovább, ami már évek óta a legközelebb áll hozzám: 100%-ban annak szentelem magam, hogy támogassam a nőket a művészet világában. Linda Nochlin amerikai művészettörténész a 70-es években írta meg híres esszéjét Miért nincsenek nagy női művészek? címmel. Voltak, vannak, mondta, csak nem beszélnek róluk, nem ismerik, nem támogatják őket.

A művészet történetét férfiak írták. Férfiak „termelték”, vásárolták, támogatták a művészetet. Úgy érzem, tudok segíteni abban, hogy ez megváltozzon.

A mostani aukciót egy természetes lépésnek tekintem. Minden, amit csinálok, (…) lehetővé teszi számomra, hogy a kultúrán keresztül befolyásoljam a valóságot. Meggyőződésem, hogy a művészetnek van ilyen hatalma. Arra tudom és arra akarom használni a rendelkezésemre álló forrásokat, hogy megerősödjön a nők hangja; a következő éveimet ennek a célnak rendelem alá”.

Az aukcióra kiválasztott közel kétszáz mű öt tematikus katalógusba rendezve kerül kalapács alá, melyek az Avant-garde, Classics, Passion, Blow Up és Discovery címeket viselik. A gyűjtemény profiljának megfelelően a tételek nagyobb része hazai, azaz lengyel művész alkotása. Kiemelt súlypontot képez Tadeusz Kantor külön katalógusban bemutatott 16 munkája, melyek gyakorlatilag a művész egész pályájának keresztmetszetét adják. E művek között találjuk az árverés legmagasabb, több esetben az egymillió zloty-t is meghaladó becsértékű tételeit.

Aligha tévedünk azonban, ha azt mondjuk, hogy a magyar gyűjtők figyelmét elsősorban az első, az Avant-garde címet viselő este keltheti fel, melynek 58 tétele között négy jelentős akril festményt és egy litográfia-válogatást kínálnak Bak Imrétől. Az 1977-es Nap Ember Arc Motívumvariáció III, az öt évvel korábbi Sky Field River, és két cím nélküli alkotás 1977-ből, illetve 1979-ből 280 és 450 ezer zloty közötti becsértéket kapott, míg a három, 1973-as datálású litográfiáért együtt 18-25 ezer zloty-t várnak. (Egy zloty jelenleg kb. 86 forintot ér.)

A művek egy része szerepelt már a Kulczyk-gyűjtemény különböző kiállításain; a négy egyedi alkotás provenienciájaként az árverés katalógusa az acb Galériát tünteti fel. További magyar vonatkozású tétele az aukciónak Endre Tót háromrészes, vegyes technikájú munkája, az I’m glad if I can rub out sentences, one after another, mely 20-30 ezer zloty-s becsértéket kapott.

Írásunkat frissítjük majd az árverés magyar vonatkozású eredményeivel.  

Frissítés, október 18.

Az Avant-garde árverés valamennyi magyar vonatkozású tétele elkelt. Bak Imre négy festménye a becsértéknek megfelelő összegért, jutalékkal együtt a 280 ezer és 465 ezer zloty, azaz kb. 25 és 39 millió forint közötti sávban talált gazdára, míg a művész litográfiáiért a vártnál lényegesen többet, 96 ezer zloty-t, azaz több mint 8 millió forintot adtak. Tóth Endre művei – ugyancsak jutalékkal együtt – 21.600 zloty-ért, kb. 1,8 millió forintért keltek el.