Hirdetés
Hirdetés
— 2025. június 30.

Az ENSZ megállapította: a kultúra eltüntetése zajlik Gázában

Az ENSZ egyik bizottsága által végzett független vizsgálat szerint az izraeli támadások a megszállt palesztin területen található kulturális és vallási helyszínek ellen háborús bűncselekményeknek, valamint az emberiség elleni bűntettnek minősülnek.

Az ENSZ Független Nemzetközi Vizsgálóbizottsága, amely a megszállt palesztin területeket, köztük Kelet-Jeruzsálemet és Izraelt vizsgálja, jelentésében foglalkozott a Gázai övezetben, a megszállt palesztin területeken általában, valamint Izraelben elkövetett támadásokkal, amelyek kulturális, vallási és oktatási létesítményeket értek. A bizottság megállapította, hogy Izrael „megsemmisítette Gáza oktatási rendszerét, és elpusztította a Gázai övezet vallási és kulturális helyszíneinek több mint felét” — ezt a statisztikát a jelentés szerzői Izrael „szélesebb körű, polgári célpontok és infrastruktúra elleni pusztító hadjáratának” tulajdonítják.

Lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok sétálnak el egy mecset mellett,
amely a súlyosan megrongálódott Iszlám Egyetem campusán belül található,
ahol palesztin családok menedéket találnak Gáza városban, 2025. május 1-jén.
Fotó: MAJDI FATHI / NurPhoto via AFP

A jelentés különös figyelmet szentel tíz olyan vallási és kulturális helyszínnek Gázában, amelyek a támadások idején „polgári objektumnak” minősültek, és „pusztító károkat” szenvedtek el, miközben a vizsgálók nem tudtak legitim katonai szükségszerűséget megállapítani. A jelentés szerint egyes esetekben műemlékeket is megsemmisítettek, eltávolítottak vagy kifosztottak.

A felsorolt helyszínek között szerepelt a Szent Porfíriosz görög ortodox templom Gázában, amelyet a világ harmadik legrégebbi templomaként tartanak számon, és amely a háború idején menedéket nyújtott a helyi keresztény és muszlim közösségek számára; a 7. századi Omari nagy mecset, amelyet légicsapás pusztított el. Szerepelt még a felsorolásban az Al Mat’haf Múzeum – Gáza első régészeti múzeuma – elfoglalása, kifosztása és földig rombolása, valamint a Pasa-palota múzeum bombázása, kifosztása és „csaknem teljes megsemmisítése” – ez utóbbi a 13. századból származik, és a mamlúk kori művészet emlékeit őrizte.

A bizottság jogi elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az izraeli biztonsági erőknek „tudatában kellett volna lenniük Gáza jelentős kulturális helyszíneinek elhelyezkedésével és jelentőségével,” és megállapította, hogy a vizsgált esetek többségében izraeli katonai egységek háborús bűncselekményeket követtek el. A vád alá eső háborús bűnök közé tartozik:„szándékos támadás vallási épületek és történelmi műemlékek ellen; szándékos támadás olyan polgári objektumok ellen, amelynek következményei túlzott károkat okoznának a várható katonai előnyhöz képest;

olyan mértékű rombolás, amelyet katonai szükség nem indokol;

az ellenség tulajdonának indokolatlan megsemmisítése”.

A Szent Porfíriosz templom elleni izraeli légicsapás esetében (2023 októberében), amely 19 ember életét oltotta ki, a jelentés arra jutott, hogy valószínűleg „célzási hiba miatti járulékos kár” történt, ugyanakkor az incidens még így is háborús bűncselekménynek minősül. A templomot 2024 augusztusában ismét izraeli rakéta találta el – az ARTnews szerint ekkor egy civil súlyosan, két másik könnyebben megsérült.

Az elemzés rámutatott, hogy a „kézzelfogható kulturális örökség” károsítása „láncreakciót indít el, és mélyen érinti a nem kézzelfogható kulturális elemeket is, mint például a vallási és kulturális szokásokat, a kulturális és történelmi emlékezetet.”

Emellett az UNESCO szerint 2023. október 7. óta végrehajtott több mint 110 támadás „egyértelműen azt mutatja, hogy a palesztin nép vallási hitét, kultúráját és örökségét figyelmen kívül hagyják, és aláássák a palesztin nép kulturális identitását.”

„Izrael célzott támadásai a palesztin nép oktatási, kulturális és vallási élete ellen nemcsak a jelen generációt, hanem a jövő nemzedékeit is súlyosan károsítják, korlátozva az önrendelkezési joguk érvényesítését.” – nyilatkozta Navi Pillay, a bizottság elnöke.

A Reuters által idézett izraeli kormányzati nyilatkozat szerint a jelentés „egy kitalált narratíva erőltetése a gázai háborúról”, és „bizonyíték arra, hogy a bizottság tagjait jobban érdekli Izrael bírálata, mint a gázai lakosság védelme.” Izrael 2024 februárjában kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, elfogultságra hivatkozva.

Borítókép: Lebombázott Al-Hussayni Mosque, Gaza City, 2025, fotó: Majdi Fathi/NurPhoto) (Photo by MAJDI FATHI / NurPhoto via AFP