Explicit rend – A mű heti ajánlója
Léptékváltó grafika, minuciózus gyakorlat, mellérendelő repetitivitás, aktuális Ószövetség és szimbiotikus állatfotók következő heti ajánlónkban.
Barcsay Terem – MKE /// Nyomtatás folyamatban
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében a kortárs magyar grafika elmúlt négy évtizedét követhetjük nyomon; beleértve azt a léptékváltást, amikor a grafika a kétdimenziós síkfelületről, a papírról, kilép a térbe, és a műfajban rejlő lehetőségeket kihasználva térbeli grafikává, installációvá alakul. A közel ötven munkát bemutató tárlaton a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményéből kiválasztott művek (többek között Gaál József, Gallusz Gyöngyi, Koronczi Endre, Maurer Dóra, Szurcsik József), mellett az utóbbi évek legkiemelkedőbb diplomamunkái is szerepelnek.
2025. március 25-ig
Einspach & Czapolai Fine Art /// Jovanovics Tamás: Határtalan esetek
Az évtizedek óta külföldön élő és alkotó művész legújabb sorozatából mutat be válogatást a Hold utcai galéria. Jovanovics „következetes festői programja sok szálon kötődik a modernista képalkotás alapelemeihez, így a vonalhoz és az abból szerveződő négyzetrács(ok) struktúrájához.
A „minuciózus jelleggel formálódó életmű nagy motívuma a vonal, amelynek sűrű párhuzamosokban húzott egymásutánjai kezdetben fehér alapra, többnyire vízszintes kompozíciókba rendeződtek. A 2010-es évektől a fehér alapot a fekete követte, és a vízszintesek mellett megjelentek a függőleges és diagonális, egymást metsző, derékszögű átlókba rendeződő vonalak is. A színes vonalak repetitív rendszeréből építkező alkotásokat szinte kivétel nélkül a szigorú rend és feszesség jellemezte.
A szürke szín felfedezését és színességének kutatását többek közt a bolognai születésű Giorgio Morandinak (1890–1964) a milánói Palazzo Realéban 2023-24 fordulóján tartott nagyszabású retrospektív kiállítása inspirálta, akinek festészete Jovanovics mellett már Károlyi Zsigmondra, a magyar festészet másik jeles mesterére is nagy hatást gyakorolt.
Ám a paralelogramma formátumú képterek ismétlésen alapuló explicit rendje Jovanovics megközelítéseiben sohasem nyomasztó, előszeretettel alkalmazza ugyanis az all over szerkesztés elvét, amellyel nemcsak a vonalak szigorát és a színváltásokkal képződő illuzionista (virtuális) formákat futtatja ki a végtelenbe, hanem a kép formátumát is a tér végtelenjének irányaiba tágítja.”
2025. április 2-ig
Resident Art Galéria /// Ronga Eszter: Színnel telítve
Ronga Eszter „művészete bravúrosan értelmezi újra a staffázs fogalmát a posztdigitális fordulat után. Figurái az európai festészeti tradíció azon alakjaival rokoníthatók leginkább, akik a nagy táji kompozíciókat benépesítő, névtelen szereplőként, mai nyelven leginkább statisztaként azonosíthatók.” Ők a sokaság; az átlagos, hétköznapi emberek, akik korokon átívelően mindig ugyanazzal a konstans életkedvvel, vagy épp életuntsággal végzik hétköznapi rutincselekvéseiket. Ők a XVI. századtól kezdődően állandó szereplői a festészetnek. Olykor valóban mellékes ’díszítő’ elemként, máskor – főként a németalföldi tájak vagy életképek esetében – névtelenségükben is főszereplővé emelkedve. Ronga festészetében ők a főszereplők, akik benépesítik az üres, homogén felületeket, ők változtatják a monokróm színmezőt térré, a hátteret tájjá. Méretük, egymáshoz való viszonyuk, árnyékuk és mozgásuk hozza létre agyunkban a térben születő táj illúzióját.
Ronga remekül reagál korunk mellérendelő repetitivitására; festményeiről a leitmotiv rendező és összetartó ereje éppúgy hiányzik, mint ahogy hiányzik korunk társadalmából a nagy, közös narratíva.”
2025. április 5-ig
MODEM – Debrecen /// Eredet
A kiállítás a 21. századi ember nézőpontjából, kortárs magyar művészek segítségével értelmezi a Bibliából Mózes öt könyvét, azaz az emberiség őstörténetét, mely a zsidóság és kereszténység által meghatározott kultúrák értékrendjének alapja. A művek hol egy-egy nagyobb témát, hol adott történetek egy lényeges mozzanatát emelik ki azért, hogy a mai néző figyelmét ne csak az Ószövetség ismert jeleneteire, hanem azok egyedi, számunkra aktuális jelentéseire és lehetséges értelmezéseire is felhívják.
A kiállított művek Kovács Levente műgyűjteményének részei. A különböző médiumban készült alkotások megvalósításához a gyűjtő és a projekttel foglalkozó kurátor, Petrányi Zsolt olyan művészeket kért fel, akik munkásságában a téma már megjelent, vagy érdeklődésükhöz közel állt. Kiállító művészek: Asztalos Zsolt, Chilf Mária, Czene Márta, Gerhes Gábor, Július Gyula, Magyarósi Éva, Mátrai Erik, Rácmolnár Sándor, Szabó Eszter, Uray-Szépfalvi Ágnes, Wechter Ákos, Zellei Boglárka Éva.
2025. április 20-ig
Mai Manó Ház /// Ylla: A modern állatfotózás születése
Ylla (Koffler Kamilla, 1911-1955)„egy olyan korban szentelte magát az állatportréknak, amikor még senki sem gondolt arra, hogy állatfotózásra szakosodjon. Szinte szimbiotikus kapcsolatba lépett az állatokkal és ösztönös kötelékeket alakított ki modelljeivel, hogy az emberiként azonosítható tulajdonságaikat ragadhassa meg. Új műfajt hozott létre az állatfotózáson belül, amelynek tárgya az állatok ábrázata és személyisége volt.
A harmincas évek párizsi művészköreiben mozgó Ylla műtermében készített igéző fotókat, illetve állatkerteket keresett fel, ahol a közeli képek kedvéért veszélyes vadak ketrecébe is bemerészkedett. Élvonalbeli barátai mellett ő is szerepelt a korszak szinte összes párizsi fotókiállításán, ideértve A kortárs fotográfia nemzetközi kiállítását is. A Louvre-ban 1936-ban nyílt fotóművészeti tárlat volt az első, amelyet állami múzeumban rendeztek, és egyértelművé tette, hogy Párizs lett a fotográfia világfővárosa. Ylla egy évvel később a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) hasonló retrospektív kiállításán, a Photography 1839–1937 című tárlaton is vett részt.
1952-ben, a természetfotózás hőskorában utazott Afrikába. Az évek során többször is tett félre pénzt az útra, de a II. világháború és egyéb körülmények miatt nem tudta megvalósítani álmát. És félő is volt, hogy az afrikai expedíció sokat dédelgetett terve más miatt is kudarcra ítéltetett, mivel akkoriban „nem vittek magukkal nőket”.
2025. április 6-ig
+1 /// 1 % Támogasd az FKSE-t adód 1%-ával
Borítókép: Ylla: Négy tacskó, 1948 körül, Pryor Dodge tulajdona
