Egy német múzeum eltávolította Elon Musk milliárdos, technológiai vállalkozó portréját az űrtechnológiai kiállításáról, arra hivatkozva, hogy Musk megítélése a közvélemény szemében egyre ellentmondásosabb. Az eltávolítás mögött Musk Donald Trump elnöki beiktatásán tett ellentmondásos gesztusa állhat, amelyet széles körben római vagy náci tisztelgésként értelmeztek.

A tech-milliárdos elutasította a beiktatáson tett gesztusa miatt kialakult közfelháborodást.

A müncheni Deutsches Museum „A múlt és a jövő látnokai” – például Hermann Oberth és Max Valier tudósok –között mutatta be korábban Muskot, a SpaceX alapítóját és vezérigazgatóját az Űrhajózás nevű galériateremben.

A múzeum szóvivője most kifejtette, hogy a táblán csak néhány sornyi szöveg fér el az egyes személyekről, ami korlátozza a körültekintő kontextus kifejtésének lehetőségét, és ez megnehezíti „az aktuális eseményekre való gyors reagálást”.

„Mindig problematikus egy kiállításon ilyen kiemelt helyen tisztelegni még élő emberek előtt, mert ez akár kritikátlan tisztelgésként is felfogható” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy egy személy életművét gyakran csak utólag lehet helyesen értékelni.

Muskot, aki a tavalyi amerikai választásokon nagyjából 277 millió dollárt költött Trump elnök és más republikánus kongresszusi jelöltek támogatására, novemberben nevezték ki az újonnan megválasztott elnök hatékonysági tanácsadójának. A január 20-i washingtoni elnöki beiktatási rendezvényen Musk megköszönte a résztvevőknek, hogy „megtörtént” a győzelem. Ezután jobb kezét a mellkasához csapta, mielőtt jobb karját felfelé irányuló, átlós mozdulattal felemelte, ujjait összefogva, tenyerét lefelé fordítva. Megfordult, és megismételte ezt a tisztelgést a mögötte ülő közönség tagjai felé.

A gesztus Németországban és Ausztriában illegális, mivel Hitler és a nácik gyakran használták. Számos más európai országban gyűlöletbeszédnek minősül, ha a náci ideológia propagálásával összefüggésben használják.

A müncheni zsidó közösség elnöke, Charlotte Knobloch „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte Musk akcióját. Összekapcsolta a közelmúltban tett kijelentéseivel, amelyekben támogatta a németországi szélsőjobboldali politikai pártot, az AfD-t, az országos választások előtt. A hónap elején Musk az X-en, amelynek tulajdonosa, azt állította, hogy az AfD az egyetlen párt, amely „megmentheti Németországot”.

Közben az antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó Rágalmazásellenes Liga közleményt adott ki, amelyben az akciót „a lelkesedés pillanatában tett kínos gesztusnak”, nem pedig náci tisztelgésnek nevezte, hozzátéve, hogy „megértjük, hogy az embereke ez nyugtalanítja” – írta az Artnet.

Borítókép: Deutsches Museum, München, Németország, fotó: Armand Tamboly / Connect Images / Connect Images via AFP