Konceptualitás és kísérletezés – A mű heti ajánlója
Elementáris szabadság, rend és rendetlenség, nőtörténeti cérnaportrék, sokoldalú gyomnövények és Barcsay-ihlette szobrok e heti válogatásunkban.
Resident Art /// Šwierkiewicz Róbert: A vízhez hasonló
„Alapállása olyan elementáris szabadságtapasztalatról árulkodik, amely – nem törődve az aktuális trendekkel – mindig az éppen számára legmegfelelőbb megjelenési formát és médiumot választja. Marosi Ernő szavaival élve, Šwierkiewicz művészete egyszerre primitív és ősi, gyermeki és naiv, végeredményben pedig leginkább misztikus, melyet azonban mégis a szabadság fogalmával lehet legjobban leírni. (…) Šwierkiewicz, hömpölygő folyóként a kultúrák, vallások és hagyományok közt szabadon mozogva, folyton változó művészetében egyesíti az őt megindító motívumokat – függetlenül attól, hogy a Duna, a Gangesz, vagy épp a Neckar partján alkot” – olvasható az alkotóról a galéria oldalán.
2025. március 1-ig
acb Galéria /// Rendez/etlen
„Az acb Galéria a közép-kelet európai régió három női művészgenerációjának munkáiból mutat be egy válogatást, amelynek az idősíkja az 1960-as évek végétől egészen napjainkig terjed. A rend és a rendetlenség a kiállítás tematikájának két tartóoszlopa, ezen fogalmak művészi potenciálja, átalakító ereje és átjárhatósága mentén egyesülnek a kiállítás különféle művészeti pozíciói. Mindkét tematikus pillér olyan nőművészek konceptuális és kísérleti gyakorlataira összpontosít, akik a legkülönfélébb médiumok széles skáláján feszegetik a társadalmi kereteket és a női szerepek határait azért, hogy saját művészi énjükre összpontosítsanak. E többszólamú kiállításban többek között Agnes Denes, Antalka Zsófia, Ember Sári, Eperjesi Ágnes, Győri Andrea Éva, Keresztes Zsófia, Kiss Fruzsina, Koleszár Stella, Kuchta Klára, Ladik Katalin, Selman Selma, Süveges Rita, Szilvitzky Margit, Tarr Hajnalka, Ujj Zsuzsi és Vida Judit munkái láthatóak” – acb.
2025. február 21-ig
Kesztyűgyár Galéria /// Csapó Ida „… 𝙖 𝙡𝙖́𝙣𝙮, 𝙖𝙯 𝙘𝙨𝙖𝙠 𝙚́𝙥𝙥𝙚𝙣 𝙝𝙤𝙜𝙮 𝙫𝙖𝙣”
„Csapó Ida 30 nőelődünk portréját varrógéppel rajzolta meg. Az egyvonalas varrást megszakítás nélkül végzi egy háztartási varrógépen, amelyen huszonegy különböző öltésminta van, ezeket szabadon, azaz nem rendeltetésszerűen használja. A cérnaportrék döntően páros képek, a nőalakok a közös harcok, közös témák miatt kerültek egymás mellé. Nőtörténeti arcképcsarnokában a következő területek fontos aktorai jelennek meg: feminizmus, aktivizmus, közélet, politika, irodalom, matematika, számítástechnika, egészségügy, színművészet, képzőművészet, szobrászat, stb. A kiállítás címe Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című regényéből származik. A szerző regénybeli alakjának, a kis Lizónak gondolataiból idézünk, aki kisgyerekként a fiútestvérével való összevetésben ébred rá nemi identitásának társadalmi meghatározottságára, a 19. század női és férfi szerepeinek nyomasztó és máig rögzített valóságára.”
2025. február 7-ig
Barcsay terem – Magyar Képzőművészeti Egyetem /// Hommage à Jenő Barcsay
Barcsay Jenő születésének 125. évfordulójára rendezett jubileumi eseménysorozat nyitórendezvénye a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás , melyen megtekinthető a Barcsay Jenő szoborpályázatra beérkezett huszonhat szobrászhallgató huszonnyolc terve, illetve a megvalósuló, nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című alkotása. A szobor különlegessége, hogy áttört, a fényt derengőn áteresztő, nagyméretű alabástrom tömbből faragják ki.
2025. január 28-ig
Liget Galéria /// Zilahi Anna: Urtica
„Zilahi Anna önálló kiállítása a Liget Galériában a csalánt (urtica) helyezi a középpontba, amely gyom- és gyógynövényként az ember természethez való kettős viszonyát tükrözi. A homo sapiens sapiens megjelenése óta folytatja a természetes környezete leuralását, a mezőgazdaság elterjedése óta pedig annak kizsigerelését és kommodifikációját, mégis függ tőle a túléléshez. De az emberi faj hegemóniáját megszilárdító felvilágosodás eszméi – természet-kultúra és test-elme dichotómiái –, cserbenhagyni látszanak bennünket. E kettősségek felforgatására Zilahi a derridai pharmakon fogalmához fordul, amely egyszerre jelent orvosságot és mérget. A csalán ennek a kétértelműségnek a megtestesítője: érintése fájdalmas, mégis gyógyító hatású. Ez a feloldhatatlan ellentmondás értelmezhető a természettel való viszonyunkra is.Zilahi a csalánnal mint non-humán, mesebeli entitással, matériával és hatóanyaggal ritualisztikus, már-már kollaboratív módon dolgozik, megnyitva az újfajta kapcsolódás lehetőségét. A kiállításra készült új objektek, fotók, valamint az Urtica (2022) című videómunka az ember és természet kapcsolatának dinamikáját, oszcillációit, valamint a pharmakon fogalmát vizsgálják ökofeminista szempontból.” Kurátor: Molnár Veronika.
2025. február 8-ig
Borítókép: Agnes Denes: Felszabadított szexgép, litográfia kék Plike papíron, 48.3×50.8 cm, 1969-70/2013 (acb)