Hirdetés
Hirdetés
— 2024. november 30.

Összekapcsolta a konceptuális művészetet a kriptovalutával a 6,2 millió dollárért megvett banánját elfogyasztó kínai vállalkozó

Justin Sun kriptovállalkozó és műgyűjtő, aki a múlt héten vásárolta meg Maurizio Cattelan Comedian (2019) című művét – „ a ragasztószalagos banán”-t –, ígéretéhez híven egy sajtótjékoztató keretében el is fogyasztotta annak ehető részét. Emellett elmondta, hogy 100 000 banánt fog vásárolni attól a zöldségestől, akitől az eredeti gyümölcs – negyed dollárért – a Sotheby’s aukciójára került. Sun beszélt a művészet jövőjéről és értékéről is: szerinte mindkettő az internetes jelenléttől függ.

Maurizio Cattelan Comedian című, a 2019-es Art Basel Miami-n bemutott művét többedszerre vették meg, hiszen a sokat emlegetett konceptuális munka számtalanszor „megújult”, ugyanis ennyi idő elteltével mindig ki kellett cserélni, annak romlandó mivolta miatt. Sőt, nem is ez az első eset, hogy nyilvánosan fogyasztotta el valaki az alkotást. Korábban egy szűkölködő grúz performanszművész és egy szöuli diák is megette már a kiállított művet, pedig ők meg sem vették. Arra azonban valóban nem volt példa, hogy valaki ilyen magas, 2 milliárd 420 millió forintnak megfelelő összeget fizessen egy koncepcióért, amelyből még ráadásul akárhányszor születhet új műalkotás. Ezzel valószínűleg tisztában volt Justin Sun, New York-ban élő kínai kriptovállalkozó is, ezért dönthetett úgy, hogy a nyertes licittel megváltott hírnevét újra befekteti egy hongkongi sajtótájékoztón.

Miután a múlt héten elképesztő összeget, 6,2 millió dollárt fizetett a műért a Sotheby’s New York-i árerésén, az X-en azonnal bejelentette, hogy meg is fogja enni – ráadásul nyilvánosan. A hongkongi Peninsula Hotelben tartott november 29-i sajtótájékoztatón kettő nagyot harapott a világ legdrágább banánjából, és hozzátette:

a mű elfogyasztása az alkotás történetének részévé válik.

A Kína nyugati, Qinghai tartományában Szun Jücsen néven született 34 éves Sun az NFT-hez és a blokklánc-alapú művészethez hasonlította Cattelan konceptuális alkotását, mivel azok igazából csak szellemi tulajdonként és az interneten, elvont formában léteznek, nem a fizikai megtestesülésükön van a hangsúly.

Sun azt is hozzátette, hogy a nyertes licittel megelőzte kriptovállalkozó gyűjtőtársait, akiket fontosnak tartott meg is nevezni: Ryan Zurrert és Cozomo de’Medicit. De név szerint említette Shah Alamot, a bangladesi bevándorló gyümölcsárust is, aki eredetileg negyed dollárért adta el a banánt, mielőtt az eljutott volna a Sotheby’s üzletébe. Alamot korábban a The New York Times azonosította, aki ezután állítólag sírva fakadt, amikor megtudta, mennyiért kelt el a banán az aukción. Sun ígéretet tett, hogy 100 000 banánt vásárol az eladó standján.

Sun a Wikipedián

A héten Sun az X-en azt is bejelentette, hogy 30 millió dollárt fektetett be a World Liberty Financial kriptoprojektbe, amelyet Donald Trump újra megválasztott amerikai elnök támogat.

A pénteki hongkongi eseményhez kapcsolódótt a deArt: decentralizált művészet; művészek/kurátorok támogatása a digitalizált korszakban című beszélgetés is a hongkongi K11 Múzeumban, a non-profit K11 Art Foundation szervezésében, amelyet Adrian Cheng hongkongi vállalkozó alapított 2010-ben az ázsiai kortárs művészet fejlődésének elősegítése. Justin Sun beszélgetőpartnere a The Art Newspaper vezető szerkesztője, Louis Jebb volt.

Sun, aki a Tron kriptovaluta alapítója és a HTX kriptovaluta tőzsde globális tanácsadója, személyes gyűjtői útjával kezdte a beszélgetést. Eleinte hagyományos alkotásokat vásárolt, például 79 millió dollárért Alberto Giacometti 1947-es Le Nez (Az orr) című szobrát a Sotheby’s New York-i 2021-es híres Macklowe-árverésén, de gyorsan áttért a blokkláncon készült digitális művek gyűjtésére. Hozzátette, hogy a Le Nez megvásárlása stratégiai lépés volt, amelyet tanácsadója ajánlott neki, és hogy 2021 nagyon jó időszak volt műtárgyakba való befektetésre.

Cattelan Comedian (2019) című műve az első konceptiuális munka, amelyet Sun megvásárolt. „Először sok buta kérdést tettem fel” – mondta. „Mit kapok, ha enyém lesz a munka? Egy banánt? Ragasztószalagot? A banán kibír öt évet?”

A kriptovállalkozó számára a mű értékének természete és hatása jelentősebb volt, mint maga a mű. „E műalkotás értékének nagy része az internetből származik, nem pedig magából a műalkotásból” – mondta, utalva a közösségi médiában és más online felületeken való népszerűségére. „Az értéke folyamatosan növekszik – még azzal is, ha valaki megeszi” – tette hozzá a gyűjtő, utalva a már fentebb említett esetekre.

Foto: kena betancur / AFP

Azzal kapcsolatban, hogy a technológia, az online értékesítés és a blokklánc hogyan alakítja és fogja átalakítani a művészeti piacot, Sun a tulajdonjog és a tranzakciók átláthatóságának jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy milyen hatással lehet ez az egész iparágra, amely köztudottan nem szabályozott. A digitális művészettel kapcsolatban azt mondta: „Nem fáj az ember feje a szállítás, a biztosítás és egyebek miatt. A blokkláncon mindez decentralizált. Ennek nem kell átmennie a vámon.”

Azt is hangsúlyozta, hogy ha a Comedian a jövőben eltűnik az internetről, nem lesz többé releváns műalkotás.

Elmondta, hogy néhány nappal azután, hogy megvette az alkotást, megkérdezte a Chat GPT-től: „Melyik a 21. század legjobb műalkotása?” A chatbot így válaszolt: „Maurizio Cattelantól a Comedian”. Ez arra késztette, hogy elgondolkozzon az internet fontosságáról, ugyanis véleménye szerint a világháló biztosítja, hogy egy művész alkotása fennmaradjon.

„Ha valakinek a munkája soha nem került fel az internetre, irrelevánssá válik a jövő generációi számára. Ha felteszed a blokkláncra, a mesterséges intelligencia megtanulja, és azonnal a legnagyobb művész leszel.”

A nagy intézmények – például a New York-i Modern Művészeti Múzeum (MoMA), a hongkongi M+ és a párizsi Pompidou – felől érkező érdeklődés az NFT-művek beszerzése iránt alátámasztja Sun állítását. „Jelenleg a művészek az internet számára készítenek műveket, nem pedig az uralkodók vagy a keresztény egyház számára” – mondta.

Végül az újságíróval egyetérésben arra a következtetésre jutottak, hogy a művészetalkotás jövőjét a digitális és a fizikai lét kombinációja határozza meg.

Borítókép: Justin Sun a sajtótájékoztatón, AFP