A művészet a háború antitézise – tartja magát a bejrúti művészeti színtér
Az izraeli légicsapások kiállítóterek és múzeumok bezárásához vezettek, de a bejrúti művészek és galériások eltökéltek, hogy folytatják munkájukat.
Július 23. óta az izraeli bombák több mint 500 embert öltek meg, és több mint 1800-at megsebesítettek, ami felerősítette a szélesebb körű regionális háborútól való nemzetközi félelmeket. Az izraeli hadsereg híradása szerint 1600 Hezbollah-célpontot támadott a fegyveres csoport által kiépített infrastruktúra megsemmisítésére irányuló hadművelet során. Szept 28-án az izraeli hadsereg megölte a Hezbollah vezetőjét és azóta is folytatja Bejrút déli elővárosainban a Hezbollah síita milícia elleni ostromát.
Nathalie Khayat keramikusművész 2000 óta tanít bejrúti műtermében. „Ma reggel, miután Libanon különböző régióit intenzív bombázások érték éjszaka, kinyitottam a műtermemet a tanítványaim számára a heti foglalkozás miatt. És senki sem hiányzott. Mind ugyanazt mondták: lehet, hogy őrültség volt felkerekedni, de jobb, mint egész nap a ház körül búslakodni. Összegyűlünk, és erős közösségi érzéssel elkezdünk alkotni. Ezt csináljuk, ezt kell csinálnunk, hacsak nem kényszerülünk valami brutális esemény miatt abbahagyni” – nyilatkozta a The Art Newspaper-nek.
Pedig Libanont folymatos izraeli légicsapások érik, nemcsak a határon. „Még ha nem is vagyok közvetlen célpont, valahogy hiábavalóvá válik a gondolat, hogy elmenjek a műterembe alkotni. De egy bizonyos ponton a düh eluralkodik rajtam.”
„A józan eszem megőrzése érdekében és a saját emberségemmel való kapcsolatot keresve muszáj folytatnom. A szépséget, a költészetet és a tiszta érzelmeket kell keresnem az abszurd valóságon túl. A művészet a háború ellentéte: alkotnom kell, miközben a körülöttem lévő világot elpusztítják. Ennyire egyszerű ez.”
Arra a kérdésre, hogy a szélesebb művészeti világ hogyan tud segíteni, Khayat hozzáteszi: „Amikor az emberiség forog kockán, mindenre szükség van a világon, csak csendre nem. Bármire, csak erre a süketítő csendre nem.”
Chouaifet városában 2024. szeptember 28-án. (Fotó: Anwar AMRO / AFP)
A kereskedelmi galériák is érintettek. Köztük a Marfa’ Projects, egy kortárs művészeti galéria Bejrút kikötői negyedében be is zárt. Joumana Asseily, a galéria alapítója elmondta: „Ahogy azt az évek során megtanultuk Libanonban, csak addig tartunk zárva, amíg a nyitvatartás jelentős kockázatot jelentene a munkatársainkra nézve. Ez esetben távolról dolgozunk, és időpont egyeztetés alapján nyitunk ki, amikor a helyzet megengedi.
„A probléma soha nem a jelen, hanem mindig a lehetséges jövő. A jelen elég jól kezelhető, azonban a dolgok rendkívül gyorsan eszkalálódhatnak egy olyan pontig, ahol veszélyessé válik a helyzet, és senki sem tudja, mit hoz a holnap”.
Asseily hozzáteszi: „A kultúra továbbra is ugyanolyan fontos, mint valaha. Galériák, kollégák és művészetkedvelők a világ minden tájáról eljuttatták hozzánk együttérzésüket, és biztosítottak a támogatásukról; ez szívmelengető. Konkrét lépésekként továbbra is utazni kell tudnunk, jelen kell lennünk a művészeti vásárokon, és be kell mutatnunk a művészeink munkáját, akiknek most nagyobb szükségük van erre, mint valaha.”
A galéria célja, hogy a következő hónapban részt vegyen a Frieze Londonon és az Art Basel Párizson.
A Bejrúti Amerikai Egyetem Régészeti Múzeuma a légicsapások ideje alatt zárva marad. „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és újra kinyitunk, amint biztonságosnak ítéljük azt. Ami a védelmi intézkedéseket illeti, már több protokollt is bevezettünk a gyűjtemény megóvása érdekében, többek közt megerősítjük a meglévő biztonsági rendszert” – mondta a múzeum kurátora, Nadine Panayot.
Máshol, a Sursock Múzeumban például napi szinten születnek a döntések. „A Sursock Múzeum rendelkezik vészhelyzeti evakuálási tervvel a személyzet, a látogatók és a gyűjtemény számára” – áll a laphoz eljuttatott közleményükben.
„A mindennapokat is összehangoljuk, hogy a személyzet egyetlen tagja se kerüljön veszélybe az ingázás során. A műtárgyakra vonatkozóan már aktiváltuk is az evakuálási tervet, a kölcsönzött darabokat visszavittük a raktárba, valamint néhány olyan tárgyat is, amelyekről úgy ítéltük meg, hogy veszélyben vannak. Reméljük, hogy mihamarabb újra kinyithatjuk a kapukat”.
Borítókép: Palesztin művész, Jamil Alba graffitije, 2024. szeptember 26, fotó: MOEZ SALHI / ANADOLU / Anadolu via AFP
