Az UNESCO kérni fogja Velence felvételét a veszélyeztetett örökségi helyszínek listájára. A szervezet többször is engedett az olasz kormány nyomásának, hogy ne tegye meg ezt a lépést.

Az UNESCO bejelentette, hogy a szeptember 10-25. között Rijádban ülésező világörökségi bizottsága kérni fogja Velence felvételét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára – írja a The Artnewspaper.

Az, hogy az Unesco a jelek szerint feladta vonakodását, hogy Velencét feketelistára tegye (legutóbb 2021-ben az olasz kormány nyomására), hatalmas, nemcsak szimbolikus tett, amely végre nemzeti vagy nemzetközi lépésekhez vezethet.

Az UNESCO azzal indokolta a váltást, hogy a kormány nem tudott összehangolt tervet készíteni a város környezetvédelmére és a turizmus szabályozására. „Az emberi beavatkozás, beleértve a folyamatos fejlesztéseket, a tömegturizmus okozta hatásokat, azzal fenyegetnek, hogy olyan klimatikus változásokat hoznak, melyek visszafordíthatatlan kárt okoznak a történelmi épületekben.”

Valójában a problémák egyike sem új. Az UNESCO-nál már több mint egy évtizede téma az éghajlatváltozás miatt a városra leselkedő veszély. A tudósok kimutatták, hogy a Földközi-tenger szintje az óceánokéval azonos ütemben fog emelkedni; 2011-ben egy, az UNESCO által megrendelt jelentésben az egyik vezető olasz tengerkutató intézet tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerszint olyan mértékben fog emelkedni, aminek következtében Velence lagúnái és a város élhetelen lenne.

Ma már biztosra vehető, hogy ha nincs terv és tartós fellépés Velence hosszú távú védelmére, a város nem éli túl a következő generáció életében sem. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) 2021-es regionális előrejelzései, a globális felmelegedés legoptimistább becslése szerint a relatív tengerszint az évszázad végére 28-55 cm-t fog emelkedni, a legpesszimistább becslés szerint pedig 63-101 cm-t. A legvalószínűbbnek tartott, 2,1-3,5 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén a relatív tengerszint emelkedése 44-76 cm lesz. A köztes forgatókönyv azt jelentené, hogy az általában Mose néven ismert mobil gátakat évente több mint 260 alkalommal kellene lezárni, ami fenntarthatatlan károkat okozna a lagúna ökoszisztémájában és a városban.

Az a tény, hogy az olasz kormány az EU által megszavazott helyreállítási és alkalmazkodóképességi terv kivételes, 191 milliárd eurós összegének elköltésére vonatkozó tervei között nem szerepel Velence, sőt, a többi veszélyeztetett tengerparti város védelme sem, azt jelzi, hogy az éghajlatváltozás jövőbeni hatása nem foglalkoztatja a hivatalos olaszországi gondolkodást.

Ami a turizmus irányítását illeti, a kritikusok szerint a jelenlegi polgármester, Luigi Brugnaro semmit sem ért el, mivel a látogatók számának jegyrendszerrel való ellenőrzésére tett kísérletei nem bizonyultak működőképesnek, s emellett a város olyan állami lakásokat adott el, amelyek lehetővé tették volna, hogy több egyszerű velencei lakos továbbra is a városban élhessen.