Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy Andy Warhol megsértette egy fotográfus szerzői jogait, amikor a popsztár, Prince  fényképe alapján szitanyomat-sorozatot készített. Kérdés, ez az ítélet milyen folyamatokat indíthat el.

Hét-kettő arányban az a legfelsőbb bírósági döntés született, hogy Lynn Goldsmith fotográfus munkáját szerzői jogi védelem illeti meg. Ez volt az a kép, amely alapján Andy Warhol műtárgysorozatot készített Prince-ről. Csakhogy a Warhol védjegyének számító sztárportrék kivétel nélkül fotográfiák alapján készültek, és igen gyakran mások fotói alapján. A bíróság most tulajdonképpen egyetlen felhasználás, az Orange Prince című mű kapcsán döntött, de kérdés, mi következik majd ebből az állásfoglalásból.

Lynn Goldsmith és az Andy Warhol Foundation perét Dávid és Góliát harcának nevezte beszámolójában az ArtnetNews. Warhol 1984-ben 14 szitanyomatból és két ceruzarajzból álló sorozatot készített, amelyek mindegyike egy addig kiadatlan kép alapján készült, amelyet Goldsmith készített a fiatal Prince-ről 1981-ben, a Newsweek megbízására. A Condé Nast kiadó akkor 400 dollárt fizetett a fotósnak azért, mert egyszer felhasználta a képét „művészi referenciaként” és megjelentette Warhol műve mellett egy cikkben.

A művek körüli pereskedés Prince 2016-os halála után indult be, amikor a Vanity Fair emlékszámot adott ki a tiszteletére. A borítón a magazin egy  Warhol-portrét jelentetett meg az említett sorozatból, Orange Prince címmel, és tízezer dollárt fizetett a néhai művész alapítványának a használatért. Goldsmiths nem tüntették fel és honoráriumot sem kapott, ő azonban felismerte a munkáját, mint Warhol művének egykori kiindulópontját.

A CNN híre úgy fogalmaz, itt az amerikai szerzői jogi törvény által fair use-ként, méltányos felhasználásként emlegetett eljárás volt a kérdés, amely szerint bizonyos körülmények között engedélyezett a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használata. A bíróság pedig most úgy döntött, a fotó esetében nem ilyenfajta felhasználás történt. Az ArtnetNews ugyanakkor Barbara Kruger képzőművész véleményét idézi, aki szerint Warhol portréja igenis méltányos használatnak minősül, és ha más szemlélet válik uralkodóvá az efféle kérdésekben, az bénító hatással lehet a művészi kreativitásra.

Tiszteletben tartják a döntést az Orange Prince esetében, de nem értenek egyet vele, jelezte az Andy Warhol Foundation az ArtnetNews-nak, ugyanakkor üdvözlik, hogy a bíróság határozata erre az egyetlen felhasználásra korlátozódik, és “nem kérdőjelezi meg Andy Warhol teljes, 1984-es sorozata létrehozásának jogszerűségét.”