kiállítás

Mobiltelefonok és sírkövek, a tv képernyőn megjelenő fehér zaj, mint statisztikai lenyomat, pandémiás verzió „A gyönyörök kertje” képtípusba átültetve. Az emlékmű legújabb változata – valós időben.

Vágy, szerelem, csábítás, érzékiség mitológiai ábrázolásokon: a Szépművészeti Múzeum kamarakiállítása a mítoszok isteneinek és halandó lényeinek szerelmi kalandjait mutatja be. De mennyire megy bele az érzéki ábrázolások, a pornográfia és a művészet kérdéseibe? És mennyiben mutat újat, mást a hasonló témájú nagy, külföldi kiállításokhoz képest?

Európa nagy nomád biennáléjának idei kiadására Ladik Katalin és az Easttopics is meghívást kapott.

Kortárs művészlét a társadalmi és kulturális kényszerek mentén. Anyagok és antianyagok. Efemer nejlonok és pupilla nélküli őzgidaszemek. Szombatig még nyitva a Látszólag ok nélküli egybeesés a Fészekben.

Talán még mindig nincs olyan művész, akinek a nevével annyi embert lehet becsábítani a múzeumokba, mint Pablo Picassoéval. A múzeumoknak égető szükségük van arra, hogy újra elérjék a pandémia előtti látogatottságot és a művész halálának közelgő 50. évfordulója ehhez sokuknak jó esélyt kínál.

Határeset: nem is lehetett volna aktuálisabb címet választani ahhoz a kiállításhoz, amely a fiatal, közép-kelet-európai művészek identitásról alkotott képét vizsgálja.

Erősen indult az idei év a Kiscelli Múzeumban: egy sokéves, elmélyült munkát igénylő projekt, az Atlas bemutatójával. Most egy új tanulmánykötet is megjelenik, amely körülírja az Atlast és felderíti talán azokat a jelentésrétegeket is, amelyek a megnyitó óta rakódtak rá.

Van valami dermesztően szürreális abban, hogy egy sajátos monumentalitással dolgozó művész újabb, nagy jelentőségű, kifejezetten filozofikus műve pénzügyi okokból a járvány okozta bezárások végével sem válik még hetekig láthatóvá.

Szíj Kamilla olyan koncentrált cselekvések során keresztül alkotja meg munkáit, amelyek nyugodt, emelkedett lelkiállapotba vezetnek. Tekinthetjük úgy is e hosszú papírokat, mint koncentrációs és meditációs gyakorlatok lenyomatait.

A Budapest Galéria Mikrotómia című kiállításához katalógust jelentetett meg. Két írást tartalmaz Kollár Dalma Eszter kurátori szövegét és Zemlényi-Kovács Barnabás Prekár univerzalizmus. Adalékok a kortárs neoabsztrakt festészet kritikai analíziséhez című tanulmányát.

Az 1960-as évtized a művészeti és mediális expanzió lázában égett. Allan Kaprow a happeninget a képzőművészet többlépcsős kiterjesztéseként fogta fel – a táblaképből az avantgardisták kezében kollázs, aztán asszamblázs, environment, majd végső állomásként happening születik.

A múzeumi színtéren sokáig tabunak számított a gyűjtemények kétes eredetiségű műveinek kérdése. Az intézmények – félve a presztízsveszteségtől vagy a sok látogatót vonzó attrakciók elvesztésétől – nem is tettek lépéseket „gyanús” műtárgyaik eredetiségének tisztázására.