Az orosz hatóságok lankadatlan „forradalmi éberséggel” kutatnak az olyan képzőművészeti alkotások – és szerzőik – iránt, melyek álláspontjuk szerint megkérdőjelezik a Kremlnek az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos hivatalos álláspontját. Nyilván különösen árgus szemekkel kísérik azokat a művészeket, akik már korábban is társadalomkritikus munkákkal hívták fel magukra a figyelmet, illetve azokat, akik valami módon Oroszország mellett Ukrajnához is kötődnek.

A Moszkvában élő 61 éves Oleg Kulikról, az orosz akcionizmus egyik meghatározó mesteréről, akiknek provokatív munkái a globális színtéren is szenvedélyes viták tárgyát képezik, mindkettő elmondható. Munkái nemcsak a művészeti intézményrendszer, hanem sokszor az egész társadalmi berendezkedés kritikájaként foghatók fel; másfelől Kijevben született, tanulmányait, a művészeti főiskolát is beleértve, ott végezte.

Kulik a globális színtéren is a legismertebb kortárs orosz képzőművészek közé tartozik, szívesen látott vendége a nemzetközi kiállításoknak és vásároknak, annak ellenére, vagy pontosabban azzal együtt, hogy provokatív munkái sokszor okoznak botrányt, mint ahogy többször előfordult már az is, hogy kiállított munkáit lefoglalták, elkobozták – a 2008-as párizsi FIAC-on például pornográfnak ítélt tartalmuk miatt. Kulik Magyarországon is jól ismert; kiemelt külföldi vendégművésze volt például a 2019-es Art Market Budapest Orosz Művészeti Fesztivál vendégprogramjának, melynek keretében művei mellett egy performanszot is bemutatott.

Az elmúlt napokban az ART Moscow művészeti vásáron kiállított egyik munkáján, a 2018-ban készült A nagy Anya című installáción akadt meg a hatóságok szeme; a művet a vásár alatt nem kobozták ugyan el, viszont szerzője ellen eljárást indítottak, méghozzá „a nácizmus rehabilitációjának” igen súlyos vádjával. A botránykő az installáció központi figurája, egy kardot a magasba emelő meztelen nő; ez a nyomozó szervek álláspontja szerint kigúnyolja a sztálingrádi csata hőseinek 1959-1967 között állított, Hív a szülőföld című monumentális emlékművet. A női figurát a kompozíció szélén elhelyezkedő férfi alakok kötelekkel igyekeznek lefelé húzni.

Az ügyben Jelena Jampolszkaja, a Duma Kulturális Bizottságának elnöke volt a feljelentő, s felsorakozott  mögé több más kormánypárti politikus, köztük Alexej Suskov szenátor, aki szerint „az installáció sérti a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem emlékét”. Az egyébként nem gyorsaságukról híres orosz hatóságok máris megejtették az első kihallgatást. Amennyiben vádat emelnek a művész ellen és el is ítélik, a büntetés 3 millió rubeli terjedő pénzbírság és három évig terjedő börtönbüntetés lehet.

A művet a vásáron a moszkvai Frolov Gallery állította ki; s a galéria tulajdonosa, Vlagyimir Frolov szerint semmi köze nincs sem általában a politikához, sem semmilyen aktuálpolitikai fejleményhez; sokkal inkább a művész válására reflektál. Ezt az interpretációt Kulik is megerősítette, mondván, „a szobor a férfi és nő közötti konfliktust szimbolizálja. A modern nő szakítani akar a hagyományos életformával és egyenjogúságot követel magának, ami drámai küzdelemhez vezet kettejük között. Ez az örök szerelem és gyűlölet az, ami körül a világ forog”.

Arról egyelőre nincs hír, kielégíti-e az ügyészséget ez a magyarázat, s eljut-e az ügy a vádemelésig.

Borítókép: Oleg Kulik, forrás: safmuseum.org