A mű — 2026. április 10.

Demokráciajáték – A mű heti ajánlója

Kelet-német nyilvánosság, luxuslakóházak a Föld körül, provence-i fotósok, napfényes otthon/haza, obszidián tükör és technikai önreflexió – kiállítások a történelmi hétre.

Hirdetés

Centrális Galéria /// Mersz-e játszani?

A Mersz-e játszani? – Játék és demokrácia Kelet-Berlinben című kiállítás a kísérleti demokratikus és játékalapú nevelés területén úttörő szerepet játszó Spielwagen Berlin 1 nevű kollektíva történetét és örökségét mutatja be, valamint azt vizsgálja, hogy a szigorúan ellenőrzött kelet-német nyilvánosságban milyen mozgástere nyílhatott a csoportnak, és ezt milyen, gyakran szubverzív taktikák tették lehetővé. A kiállítás, a 2025 őszén Berlinben bemutatott Spielwagen Berlin 1 – Das Spiel wagen in Ost-Berlin című tárlat folytatása, a magyar közönség számára részletesebben is bemutatja és értelmezi a kollektíva működésének helyi kontextusát, miközben a csoport nemzetközi – elsősorban lengyel és magyar – kapcsolatait is feltárja.

2026. május 24-ig

Trafó Galéria /// Schmied Andrea: Asset Town

A kiállítás olyan újonnan megjelenő építészeti típusokat vizsgál, melyek különbözően néznek ki és a Föld egymástól távoli pontjain helyezkednek el, közös bennük, hogy bár lakóingatlanokról van szó, elsődleges funkciójuk mégsem a lakhatás biztosítása, hanem a globális szinten leggazdagabb magánszemélyek vagyonának megőrzése, elrejtése és megsokszorozása. Manhattan szupermagas felhőkarcolóit, melyekben a legexkluzívabb építészeti anyagokkal kialakított penthouse lakások gyakran úgy cserélnek tulajdonost, hogy soha nem is lakott bennük senki; Dubaj – szintén többnyire lakatlan – mesterséges szigeteit, melyek elsődlegesen gazdasági spekuláció és látványosság céljából épültek, vagy a londoni úgynevezett jéghegy-házak többszintes alagsori kiterjesztésekkel ellátott luxusingatlanjait. A kiállítást egy évek óta tartó átfogó kutatás előzte meg, melynek során a művész kidolgozott egy alteregót, és magát egy lakásvásárló magyar milliárdosnak kiadva, különböző luxusingatlanokat nézett még Manhattanben és Dubajban. Ez a munkamódszer lehetővé tette számára, hogy olyan ingatlanokba jusson be, amik csak a világ leggazdagabbjai számára láthatóak, és beszélhessen az azokat értékesítő ingatlanügynökökkel.

2026. június 14-ig

Pécsi Galéria /// A Sainte Victoire árnyékában

A dél-franciaországi táj és a modern művészet találkozása elevenedik meg a Pécsi Galéria falai között. 2026. április 10-től a nagy múltú, aix-en-provence-i Fontaine Obscure fotóegyesület mutatkozik be a nagyközönségnek. A Sainte Victoire árnyékában című tárlat a 2026-os Pécsi Fotótavasz kiemelt nemzetközi eseménye, amely egyszerre tiszteleg Paul Cézanne természeti látomása és Victor Vasarely vizuális kísérletei előtt.

2026. május 31-ig

Inda Galéria /// Szász Lilla: Mert Talán Holnap Kisüt A Nap

Szász Lilla munkája a haza és az otthon viszonyát vizsgálja: mit jelent valahol otthon lenni, milyen társadalmi és személyes feltételei vannak a maradásnak vagy az elmenetelnek, és hogyan formálódik a fiatal generációk viszonya ahhoz az országhoz, amelyben élnek. A fotós három éven keresztül kísért kamerájával havannai fiatalokat. A sorozat bensőséges portrékon és interjúkon keresztül mutatja be azok életét, akik a politikai és gazdasági korlátozottság közegében próbálnak tájékozódni, közösséget építeni, és döntést hozni a jövőjükről. A képek személyes történeteken keresztül vizsgálják a kötődés, az identitás, a mobilitás és a maradás dilemmáit. A Talán holnap kisüt a nap (2025) négy fiatal és közösségük történetére fókuszál. Olyan, húszas–harmincas éveikben járó szereplőket ismerünk meg, akik közvetítő szerepet töltenek be a szocialista örökség és a globális tömegkultúra által formált jelen között, miközben saját helyüket keresik egy folyamatosan változó társadalmi térben. A portrékat az ábrázoltakkal készült interjúk kísérik.

2026. május 13-ig

Ludwig Múzeum /// Black Mirror. A jövő hosszú árnyéka

A kiállítás címéül választott fekete tükör sokrétű jelentéssel bír, és egyszerre kapcsolódik a jelenhez és a múlthoz. A fogalom a kortárs kultúrában elsősorban a kikapcsolt digitális kijelzők sötét felületére utal. Ebben a jelentésben a hibajelenségeket, lefagyásokat vagy teljes rendszerleállásokat („fekete halált”) jelöli. Kulturális elterjedéséhez nagyban hozzájárult Charlie Brooker Black Mirror című, disztópikus hangvételű sorozata, amely a sötét képernyőt a technológiai önreflexió metaforájaként alkalmazza. A kifejezés eredete ugyanakkor sokkal régebbre nyúlik vissza, és az okkult tudáshagyományokban gyökerezik. A fekete tükör – jellemzően ezüstfoncsor nélküli, fekete hátlapú felület vagy obszidián – a mágikus gyakorlatok részeként jóslóeszközként funkcionált. Nem csupán praktikus instrumentum volt, hanem metafizikai médium: a transzcendens tudás közvetítésének szimbóluma. Kapu egy alternatív, nem-fizikai valóság felé, amelyben a múlt, jelen és jövő képei tárulhatnak fel. Ebben a kontextusban a fekete tükör a rejtett tudás, a tisztánlátás és az alternatív valóságokhoz vezető átjáró metaforájává vált. Jelentése a modern technológiai kultúrában új, reflexív értelmezésekkel gazdagodott.