Egyre több tudományos esemény és publikáció támasztja alá, hogy a mozgás, a megfelelő alvás és a helyes táplálkozás mellett a művészettel való foglalkozás – akár aktív alkotói, akár passzív befogadói szinten – is fontos összetevője az egészséges életmódnak.

Ma már közhely, hogy a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás és a kiegyensúlyozott étkezés kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez. Újabban azonban orvosok, tudósok és művészek is felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző művészeti tevékenységek – festés, tánc, közösségi képzőművészet – szintén fontos tényezői lehetnek az egészségnek.

A szeptemberben New Yorkban megrendezett UNGA Healing Arts Week fesztivál a Jameel Arts & Health Lab és a WHO (World Health Organisation) együttműködésében valósult meg, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészeti részvétel nem luxus, hanem a jól-lét egyik pillére.

A The Lancet tekintélyes orvosi folyóirat történetében először közölt fotóesszét a művészet és az egészség kapcsolatáról, képekkel illusztrálva, hogyan járulhatnak hozzá az alkotások testi, lelki és társas egészségünkhöz.

Az esszében 32 fotó szerepel – köztük JR alkotása, amely egy kaliforniai szigorúan őrzött börtön fogvatartottait és őreit ábrázolja az udvar falán elhelyezett portrékon. A művész úgy fogalmazott, hogy reménye szerint ez a kép beszélgetést generál arról, milyen szerepet tölthet be a művészet a közösségek mentális egészségének építésében.

Az egyéb fotókon többek közt szerepelnek véradók a francia Orléans-i Szépművészeti Múzeumban; egy gázai breaktáncos fiú és az 1987-ben készült AIDS-emléktakaró Washingtonból – mind olyan képi történetek, amelyek a művészet társadalmi-egészségügyi potenciáljára hívják fel a figyelmet.

Nemcsak a The Lancet foglalkozik a témával: a tudományos közösség többi résztvevője is egyre gyakrabban vizsgálja a művészet szerepét a nem fertőző betegségek – mint a szívbetegség, cukorbetegség vagy rák – megelőzésében. A Nature Medicine folyóirat nemrég 27 országban működő 95 művészeti programot értékelt, és arra jutott: a művészet „kulturális relevanciát generál, mozgáslehetőséget és társas kapcsolódást biztosít”. A kutatás vezetője, Jill Sonke a floridai egyetem Center for Arts in Medicine intézetéből úgy fogalmazott:

„Nem csak kezelni akarjuk ezeket a betegségeket, hanem megelőzni is – és a művészet része kell legyen ennek a stratégiának.”

A kutatások azt is mutatják, hogy a művészeti részvétel – például rajztanfolyamok látogatása – csökkentheti a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát. Emellett a társas „közös alkotás” élménye erősítheti a társas kapcsolódást, mérsékelheti az elszigetelődést és javíthatja a mentális állapotot – vagyis olyan „ragadós” szokásokat hozhat létre, amelyek hosszú távon is hatnak.

Egy brit minisztériumi felmérés kimutatta, hogy múzeumokban rendezett pl. „csütörtökök a múzeumban”-szerű események után az idősebb résztvevők azt tapasztalták, hogy jobban érzik magukat, így kevesebbszer fordultak orvoshoz – ami gazdasági értelemben is társadalmi előnnyel jár.

A kutatási eredmények lassan beépülnek a politikai és intézményi diskurzusba is. A Jameel Arts & Health Lab alapító társigazgatója, Stephen Stapleton az The Art Newspaper-nek nyilatkozva elmondta, hogy az EU kultúráért felelős biztosa is részt vett a New York-i Healing Arts Week-en, ami után az illetékes európai döntéshozók konferenciáját javasolta.

„Minden adat azt támasztja alá, hogy a művészetnek – mint az egészségmegőrzés egyik módjának – be kell épülnie a mindennapi életbe” – mondta Stapleton.

Hozzátette: „Hatvan évvel ezelőtt még nem volt magától értetődő, hogy a mozgás, az alvás vagy akár a táplálkozás jó a testnek. De ahogy felhalmozódtak az adatok, a szakma felismerte a szerepüket. A tudomány most azt mutatta ki, hogy a művészet is egyre inkább elismert összetevője az életminőségnek és a jólétnek.”

Tehát a művészeti részvétel – legyen az alkotás, tánc, közösségi művészeti program vagy múzeumlátogatás – nem csupán kulturális élmény, hanem egyre inkább az egészség- és jólét kialakításának fontos eszköze. Ahogy az edzés, a táplálkozás és a jó alvás elemei integrálódnak életünkbe, ugyanúgy a művészetnek is lehet helye a „jóllét infrastruktúrájában”.

Forrás: The Art Newspaper

Borítókép: Paul Signac: Au Temps D’harmonie, 1893–1895, olaj, vászon, 310 x 410 cm