Ferenc pápa a múlt hét végén leplezte le a hagyományos olajfafaragásból készült, tradicionális palesztin kendővel kiegészített Betlehemből érkezett szoborcsoportot.

Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál teremben leplezte le a betlehemi Dar al-Kalima Egyetem palesztin művészei által készített jászolt. A kis Jézus bölcsőjét hagyományos palesztin kendőbe, keffiyehbe burkolták, a többi elemet helyi kézművesek készítették tradicionális módon.

„Elég volt a háborúkból, elég volt az erőszakból” – jelentette ki a pápa december 7-i beszédében, a szobor leleplezésekor. A Palesztin Felszabadítási Szervezet szóvivője, Ramzi Khouri, aki szintén jelen volt, a Palesztin Hatóság elnökétől, Mahmúd Abbásztól hozott üzenetet: kifejezte „mély háláját a pápának a palesztin ügy iránti rendíthetetlen támogatásáért, és a Gáza elleni háború befejezésének előmozdításáért”.

A katolikus egyházfő már többször elítélte Izrael gázai háborúját, egy alkalommal egyenesen „erkölcstelennek” nevezte azt. De találkozott több olyan izraeli családjával is, akiket a Hamász 2023. október 7-én ejtett túszul, és akiknek a holttestét később megtalálták Gázában. Felszólította a feleket a megmaradt túszok hazaengedésére, és találkozott egy csoporttal, akiket a múlt hónapban szabadítottak ki – írja az Artnet.

A szent családot ábrázoló háromalakos ajándékot Peter Khano faragta ki egyetlen olajfából. Az olajfafaragás a palesztin közösség gazdasági és kulturális identitásának egyik alappillére; a 4. századra nyúlik vissza.

A szoborcsoport felett függő betlehemi csillagot egy betlehemi kézműves cég, a Piccirillo Center készítette egy olyan gyöngyházdíszítéssel, amelyet a 15. században damaszkuszi ferences szerzetesek hoztak Betlehembe. A csillagot latin és arab nyelvű gloria-felirat veszi körül: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek”.

A szent családot körülvevő bárányokat gyerekek készítették – fából és nemezből – a Ma’n Lilhayt katolikus jótékonysági szervezettől, amely fogyatékkal élők számára biztosít munkalehetőséget.

Johny Andonia, a Dar al-Kalima Egyetemen tanító művész, aki Faten Nastas Mitwasi mellett felügyelte a projektet, elmondta, hogy reményei szerint az a betlehemi kézművességet mint „a közösség, az örökség és a rugalmasság megtestesítőjét” állítja reflektorfénybe. Hozzátette: „Az olyan technikák, mint az olajfafaragás, a gyöngyházdíszítés és a gyapjúnemezelés a nép ellenálló képességét és közösségi kötődését testesítik meg, a remény és a folytonosság jelzőfényeként szolgálnak”.

Ferenc művészetek illetve a művészetek társadalmi szerepe iránti fogékonyságát illusztrálja, hogy ő volt az első pápa, aki ellátogatott a Velencei Biennáléra.

Borítókép: Andreas Solaro/AFP via Getty Images