Nők és Freud: páciensek, úttörők, művészek címmel nyílt kiállítás a londoni Freud Múzeumban, mely a neurológus utolsó otthona volt. A pszichoanalízis világában központi szerepet játszó nőket középpontba helyező, októberben nyílt tárlat olyan művészek alkotásait gyűjti össze mint Paula Rego, Cornelia Parker, Tracey Emin és Sarah Lucas.

Sigmund Freud utolsó otthona, amely ma múzeumként működik Észak-Londonban, teljes egészében – beleértve a kertet is –, tele van nők műalkotásaival; ez az első olyan kiállítás, amely a neurológus életét kereszetező nőket állítja reflektorfénybe. A nők között szerepelnek Freud páciensei, akiknek traumái segítették a pszichoanalízis elméletének kialakítását; családtagjai, például lánya, Anna, aki úttörő gyermekanalitikussá vált; és barátai, például Virginia Woolf.

A kiemelkedő alkotások között megtalálhatók a néhai Paula Rego korábban nem látott szövetmunkái, köztük néhány baljós szövetbaba; Cornelia Parker és Tracey Emin neonművei; Sarah Lucas 2022-es Sex Bomb című bronzból és betonból készült szobra; Rachel Kneebone porcelán munkája. A kiállítás további alkotói: Alison Bechdel, Marie-Louise von Motesiczky, Louise Bourgeois, Alice Anderson, Christina Kimeze, Helen Chadwick, Alison Bechdel, Carolina Mazzolari, Sharon Kivland, Abigail Schama és Emily Berry.

A zsidó szülők gyermekeként 1856-ban született Freud és családja 1938-ban már ismert orvosként a nácizmus elől menekülve érkezett Bécsből a londoni Hampsteadbe, a Maresfield Gardens 20-ba. Szokatlan módon sikerült elhoznia ingóságait is, köztük a híres kanapét, amelyet egyik gazdag nőbetegétől, Madame Benvenistitől kapott ajándékba. A házat és dolgozószobáját – ahol 1939-ben halt meg – a lánya őrizte, aki 1982-ben bekövetkezett haláláig ott élt. A ház alig négy évvel később múzeumként nyílt újra.

Az október végén kezdődött kiállítást Bryony Davies a múzeum kurátora és Lisa Appignanesi társkurátor – akinek több könyve szól Freud nőkkel való kapcsolatáról – szervezték. A tárlat bevezetőjében a következőket írták: „A kiállítás feltárja, hogy a nők miként lehettek a pszichoanalízis mozgatórugói, és hogy Freud élete és munkássága miként vonzza ma is a nőket. A valóban kivételes műalkotások gyűjteménye és a páratlan személyes környezet együttese teszi a kiállítást emlékezetes és jelentős részévé Sigmund Freud történetének és maradandó örökségének.”

Freud Hampstead-i látogatói között voltak Virginia és Leonard Woolf írók is, akik 1924-ben jártak ide teázni. Kiadójuk, a Hogarth Press ekkoriban adta ki Freud úttörő munkáját angolul. Idén, az első megjelenés századik évfordulójára egy átdolgozott, 24 kötetes kiadás látott napvilágot.

A kiállításon Deborah Levy és Sarah Thorburn filmjei is helyet kaptak, ezek vezetik fel a látogatókat az emeletre a múzeum gyűjteményének további dokumentumaihoz, ahol fényképek, kéziratok és levelek láthatók – köztük olyanok is, amelyeket Freud és felesége, Martha Bernays hosszú eljegyzésük során váltott egymással. Az anyagban szerepel még Marie Bonaparte hercegnőnek, a császár dédunokahúgának jegyzetfüzete, aki maga is analitikus lett, emellett ő segített a Freud családnak megszökni Bécsből.

A kiállítás 2025. május 5-ig látogatható.