A bagdadi Zumurrud Khatun mecset és a mauzóleum torz felújításon ment keresztül, a szakértők szerint félő, hogy még több kár éri az iraki műemlék épületeket.

Az örökségvédők felháborodásukat fejezték ki a bagdadi Zumurrud Khatun mecset és mauzóleum helyreállítási munkálatai miatt, szerintük az tönkretette a történelmi helyszínt. A Karkh nyugati kerületében, a Sheikh Ma’ruf temetőben található téglából készült minaretet ugyanis fehér vakolattal borították be.

A mecsetet és a mauzóleumot Zumurrud Khatun, prominens kalifa felesége és fia rendelte meg a 13. század elején. A szeldzsuk korszak ritka építészeti ékköveként számon tartott épület muqarnákból azaz méhsejt-boltozatból készült. Különleges kilencrétegű tetővel, tetején kupolával és egy elegáns minarettel büszkélkedhet, mely finom téglafalazattal készült.

Az épület a világ minden tájáról érkező szúfik kedvenc zarándokhelye.

Az elmúlt évtizedekben azonban sok más iraki örökséghez hasonlóan ez az épület is megszenvedte egyrészt az ENSZ-szankciók hatásait, valamint az inváziót követő erőszakot és korrupciót. A faragott faajtókat 2003-ban amerikai katonák tették tönkre, és évekig tartó elhanyagolás után a torony alapja is megromlott.

Az épületben dolgozók szerint az Állami Régiségügyi és Örökségvédelmi Testülettől (SBAH) kapott pénzeszközök nem elegendőek a fenntartáshoz.

A helyzetet tovább bonyolítják az országban uralkodó, a mai síiták által uralt vallási viszonyok. Míg az iraki kormány szívesen fektetett be a síita szentélyek megőrzésébe, amelyek évente több millió iráni zarándokot vonzanak, és jelentős profitot hoznak, addig a szunnita helyszínek – mint például a bászrai történelmi Siraji minaret, amelyet tavaly leromboltak útbővítés miatt – eltűnnek.

Júniusban a Zumurrud Khatun mecset és minaret sorsáért aggódók tiltakozni kezdtek, miután egy közeli autópálya tervezett építéséhez szükséges kezdeti ásatások miatt a helyszín szemmel látható kárososdásokat szenvedett. Az SBAH illetékesei közbeléptek, és ígéretet tettek a károk helyreállítására. A múlt héten azonban kiderült, hogy ennek a munkának a részeként a téglából készült minaretet fehér vakolattal vonták be.

Míg az ókori helyszínek hozzá nem értő rekonstrukciója régóta sújtja az iraki örökséget – a ’70-es években, az ókori Babilon városának Szaddám Huszein által elrendelt kártékony „helyreállításától” egészen a régi könyvkereskedéseiről híres bagdadi Muttanabe utca közelmúltbeli újjáépítéséig –, ez a legutóbbi incidens sokkolta az iraki műemlékvédőket.

„Ez egy vicc!” – mondta Yasir Mutlag Aljibury bagdadi örökségvédelmi aktivista a közösségi médiában, és a helyszínre a „ritka abbászida építészeti művészet” példájaként hivatkozott a The Art Newpaper beszámolójában.

„Restaurálták, de valójában tönkretették” – reagált Dhikra Sarsam aktivista, az iraki örökség védelmére létrehozott Burjbabel (Bábel tornya) civil kezdeményezés alapítója. „Már nem úgy néz ki, mint egy örökség. Újnak néz ki” – magyarázta. Sarsam megjegyezte azt is, hogy az SBAH ugyan kijavította a kupola repedéseit, amelyeket a kezdeti autópályaépítés okozott, de egyszerűsítési okokból eltávolították a kupola alsó részének külső rétegét, „ami valójában gyengíti a szerkezetet”.

Sarsam azt is felidézte, hogy 2023 decemberében meglátogatta a mauzóleumot, amikor bejelentették az új út terveit, akkor a Közmunkaügyi Minisztérium felszólította a helyi lakosokat, hogy exhumálják ki rokonaik sírját a Sheik Ma’ruf temetőben. A temető Bagdad legrégebbi temetője – olyan fontos személyek sírjai találhatók ott, mint például a temető névadója, Marruf Kharki, szúfi misztikus, valamint a költő, Abu Nawas vagy a 20. század közepének legegdás énekese, Nadem al Ghazali.

A felszólításra a helyi papok, fatwát adtak ki, amely megtiltotta a holttestek exhumálását. A minisztérium ezt követően bejelentette, hogy a temető lerombolása helyett hidat építenek a helyszínen.

Csakhogy az új autópálya híd alapja közvetlenül a Zumurrud Khatun szentély előtt található, a bejárattól mindössze 10 méterre. Ráadásul az autópálya, amelyet egy kínai cég épít, kettévágja Bagdad óvárosát. Sarsam szerint ez „ellenkezik minden örökségvédelmi protokollal”.

Nem világos, hogy a helyszínen okozott további károk mennyire lesznek visszafordíthatóak. A Burjbabel 2019-ben korlátozott sikereket ért el a közeli Umar al Suhrawardi szeldzsuk szentélyének javításában – amelyet az iskoláját követő szúfik tisztelnek. „De még mindig nem sikerült teljesen helyreállítani, ugyanis eltűnt a javításra szánt pénz” – tettehozzá Sarasam.