Hirdetés
Hirdetés
— 2024. július 25.

Ellopta, majd visszacsempészte a kevés brit eredetű tárgy egyikét egy brazil művész a British Museumban

A férfi majdnem egy évig készítette elő a különös performanszt. Ügyvédje szerint nem történt bűncselekmény, hiszen a műtárgy nem hagyta el a múzeum területét.

Egy brazil művész, Ilê Sartuzi performansza részeként ellopott egy ritka érmét a londoni British Museum egyik tárlójából – írja az ArtNews. A férfi a tágyat egy replikával helyettesítette, az érmét pedig a múzeum adománygyűjtő dobozába dobta. Az eset még június közepén történt, a műtárgyat azóta vissza is adta a múzeumnak. 

Az érmét 1645-ben verték az angliai Newarkban, ezüstből készült, és egy olyan – még nem katalogizált – gyűjtemény része, melynek darabjait önkéntes felügyelők mellett szabadon kézbe vehetik a múzeum látogatói. Az önkéntesek közreműködésével szervezett program 2000 januárja óta él a múzeumban, az erre kijelölt teremben, így az érdeklődők közelebb kerülhetnek a művészethez és a történelemhez – részletezte a programot a The Guardian

A performanszra Ilê Sartuzi majdnem egy évig készült, amelyről a barátai videókamerával felvételt is készítettek.

A férfi elmondása szerint azért az ezüstérmére esett a választása, mert ez azon kevés tárgy egyike a múzeumban, amelyet ténylegesen britek készítettek.

Ilê Sartuzinak két napra volt szüksége, hogy tervét megvalósítsa: az első próbálkozásánál, június 17-én az önkéntes felügyelő rajtakapta, ahogy ki akarta cserélni az eredeti érmét a másolatra. Június 18-án újra megpróbálta, akkor a sikeres csere előtt elterelte az önkéntes figyelmét, és, hogy ne ismerjék fel a múzeum dolgozói, megvált a szakállától is. A lopásról és az érme visszahelyezéséről készült felvételeket egy hétperces, Sleight of Hand, ‘Bűvészmutatvány’ című videóban használta fel, melyet a Goldsmith, University of London mesterképzésén diplomamunkaként nyújtott be.

A British Museum azonban nem repesett az örömtől a performansz hírére. Szóvivőjük úgy fogalmazott: az ehhez hasonló lehetőségek alapja a kölcsönös tisztelet és a bizalom, és nagyon sajnálatos lenne, ha egy ilyen trükk miatt felül kellene vizsgálni a programot, ahol a látogatók szabadon – felügyelet mellett – közelebbről is megnézhetik a tárgyakat. 

Ilê Sartuzi és ügyvédje azonban úgy véli, hogy a férfi nem követett el bűncselekményt, mert az ezüstérme nem hagyta el a múzeum területét, ráadásul, mivel a szabadon hozzáférhető gyűjtemény egyik darabjáról van szó, a múzeumi szabályzatot sem sértette meg a művész. A férfi szerint ugyanakkor mindössze véletlen egybeesésről van szó, és hozzátette: míg a British Museum és a francia Louvre az emberiség kincseinek őrzőjeként gondolnak magukra,

valójában ezek az intézmények a gyarmatosítás pillérei voltak, amelyek rengeteg hasonló tárgyat és érmét tulajdonítottak el a déli gyarmataikról és a világ egyéb részeiről. 

Tavaly derült ki, hogy a British Museum gyűjteményéből közel kétezer ékszert, érmét és egyéb apró tárgyat loptak el. Emiatt a múzeum igazgatójának, Hartwig Fischernek – akinek semmi köze nem volt a lopáshoz – távoznia kellett az intézmény éléről, és megerősítették a múzeum biztonsági szolgálatát is. 

Nem először éri kritika a British Museumot azért, hogy a kiállított műtárgyak hogyan kerültek a birtokukba. Néhány ország azt követeli, juttassák vissza a kincseket, amelyeket a gyarmatosító katonák magukkal vittek, vagy egyéb módon, de az eredti tualjdonos ország beleegyezése nélkül kerültek Londonba.

Életre kel a Kellsi kódex

— 3 perc olvasás
Kellsi kódex