Látogatható lett Michelangelo titkos rejtekhelye
Megnyílik a nagyközönség előtt egy 16. századi olasz kápolna titkos szobája, ahol Michelangelo hónapokig rejtőzködött, miután a pápa halálra ítélte.
Az olaszországi Firenze városának útikönyvei már régóta jegyzik, hogy a San Lorenzo-bazilikában található egy titkos szoba, amelyet feltehetően Michelangelo rajzolt körbe, mikor a híres reneszánsz mester 1530-ban két hónapig bujkált a pápa elől. A kamra, amely a Medici-Kápolnák Múzeumának része – a Bargello Múzeum öt helyszínének egyike –, most először lesz látogatható a nagyközönség számára.
„A lejárat munkálatainak befejezése és a biztonsági előírásokhoz való igazodás érdekében végzett átalakítások most már lehetővé teszik Michelangelo titkos szobájának megnyitását. Ez egy rendkívül lenyűgöző hely, de rendkívül kényes és szűk is, a falakon található szénrajzok védelmének szükségessége miatt” – idézte Massimo Osannát, Olaszország múzeumainak főigazgatóját az Artnet.
A Stanza Segreta, vagyis a Titkos szoba lenyűgöző rajzait 1975-ben fedezték fel újra. Ekkor bízta meg Paolo Dal Poggetto, a Medici-Kápolnák Múzeumának akkori igazgatója Sabino Giovannoni restaurátort azzal, hogy próbálja megtisztítani a templom mauzóleuma alatti szűk kamra falainak egy részét, amelyet Michelangelo rajzolt tele 1520-ban.
A körülbelül 9,7 m hosszú, 3 m széles és 2,4 m magas folyosót szén tárolására használták, majd, mintegy 20 évvel ezelőtt lezárták. Csak egy szűk lépcsőn lehetett megközelíteni egy csapóajtón keresztül, amelyet egy szekrény alatt rejtettek el.
Eredetileg csak egy új be- és kijáratot akartak létrehozni a múzeumhoz, ekkor találták meg két réteg vakolat alá rejtve a nagyméretű, szénnel és vörös krétával készített rajzokat.
„Ahogy belép valaki a helyiségbe, elakad a szava” – mondta Paola D’Agostino, a Bargello Múzeum igazgatója. „…és ahogy a szem alkalmazkodik a gyenge fényhez, megjelennek a különböző rajzok és rétegek”.
De miért zárkózott be Michelangelo ebbe a földalatti térbe, ahol egyetlen ablak engedi be a fényt az utca felől?
A művész fő mecénása, a Medici család épp akkor tért vissza száműzetéséből, ahová azért került, mert 1527-ben egy populista felkelés megdöntötte a hatalmát. Mivel Michelangelo a köztársasági kormány megbízásából dolgozott, VII. Kelemen pápa, a család tagja, halálra ítélte.
A bazilika alatt rejtőzködve várta, hogy újra a pápa kegyeibe férkőzhessen. Szerencsére a Mediciek végül két hónappal később megbocsátottak Michelangelónak, feloldották a halálos ítéletet, és megengedték neki, hogy elhagyja rejtekhelyét, és folytassa a munkát a család síremlékein a bazilikában.
A múzeum mindössze 100 jegyet ad el minden héten, négy fős csoportok számára, 15 perces idősávokban.
Az egyes látogatások között 45 perc szünet van, hogy a művek ne legyenek túl sokáig egyhuzamban kitéve a fénynek.