A restitúció a példa rá, hogy a „párbeszéd és a béke útja létezik” tudatta a közvéleménnyel a Szentszék képviselője, miután aláírták a megállapodást három, valaha az Akropoliszt díszítő szobortöredék visszaszolgáltatásáról, melyek az utóbbi kétszáz évben a Vatikáni Múzeum állandó gyűjteményének részét képezték. A szándékról való bejelentést ugyan már decemberben megtették, de az intézkedések most konkretizálódtak: a 2500 éves szobrok március 24-én érkeznek haza Athénba.

A 2500 éves szobortöredékek – amelyeken egy ló, egy szakállas férfi és egy fiú feje látható – visszaszolgáltatásáról szóló határozat aláírását kedden egy külön ceremóniával kötötték össze, amelyen részt vett többek Barbara Jatta a Vatikán múzeumainak vezetője. Igaz, a Vatikán már korábban, röviddel azután, hogy Ferenc pápa 2021-ben találkozott II. Jeromossal – Athén és Görögország érsekével, a görög ortodox egyház fejével – bejelentette, hogy megválnak az odahurcolt szobroktól. Most a pontos és végleges időpont március 24-re lett kitűzve; a szobortöredékek fogadására a tervek szerint szintén különleges ünnepséggel készülnek Athénban.

Papamikroulisz Emmanuel, aki II. Jeromos nevében részt vett az aláírási ceremónián, azt mondta, hogy a visszaszolgáltatás „történelmi eseménynek” minősül, hozzátéve, hogy reméli, hogy Ferenc pápa gesztusát „mások is utánozni fogják”. Hozzátette, hogy a lépés „részben kompenzálja” a múlt igazságtalanságaiból eredő traumákat – idézte a The Art Newspaper.

A Parthenonból – az athéni Akropolisz egykori gazdagon díszített templomából, amelyet Periklész épített i.e. 447 és 432 között – korábban eltávolított szobrok és frízek jelenleg olyan múzeumokban láthatók, mint a British Museum, a Louvre és a bécsi Kunsthistorisches Museum. Olaszország precedenst teremtett tavaly azzal, hogy a palermói Antonino Salinas Regionális Régészeti Múzeum Athénba szállított egy szintén az Akropoliszról való töredéket, amely egy istennő tunika alól kibukkanó lábát formázta meg.

Az elmúlt hónapokban heves vita zajlott a British Museumban jelenleg is látható Parthenon márványokról, amelyeket a 19. században, a darabokat Görögországból elszállíttató brit nagykövet után Elgin-márványok néven ismertek. A British Museum és a görög tisztviselők közötti, kezdetben titkos tárgyalásokat követően Jonathan Williams, a múzeum igazgatóhelyettese augusztusban „aktív” „Parthenon-partnerségre” való törekvésről nyilatkozott. A múlt hónapban George Osborne, a British Museum elnöke a BBC rádió adásában utalt rá, hogy a márványokat Görögországban és az Egyesült Királyságban megosztva állítanák ki.

A keddi aláírási ceremónián a Vatikán képviselője, Vérgez bíboros úgy fogalmazott, hogy a márványszobrok visszaszolgáltatása elősegíti az országok közti szorosabb kapcsolatok kiépítését. Hozzátette, hogy a világnak meg kell mutatni, hogy a párbeszéd és a béke útja igenis létezik, s reméli, hogy ez a jelenleg is zajló ukrajnai konfliktusban is meg fog mutatkozni.

Ez új fejlemény a Vatikán kommunikációjában, mivel a decemberi bejelentéskor Ferenc pápa kifejezetten a görög ortodox egyháznak nyújtott adományozásként határozta meg a gesztust, kiemelve, hogy egyházak közti aktusról van szó az ökumenikus együttműködés jegyében, ami nem kell, hogy nyomást gyakoroljon más államok restitúciós lépéseire.